A tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása és a a központi bankszámla- és széfnyilvántartás aktualitásai
2021. június 1. napjával lépnek hatályba „a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII.” bizonyos rendelkezései*1, amely jogszabály létrehozza a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását, egyúttal pedig létrejön a központi bankszámla- és széfnyilvántartás is.
A törvény megalkotásával Magyarország uniós kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy biztosítja az EU 4. pénzmosás elleni irányelv*2, valamint az azt módosító, 2018. június 19-én megjelent 5. pénzmosás elleni irányelv*3 (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt uniós jogszabályok a továbbiakban együtt: Irányelv) tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint a bankszámla- és széfnyilvántartás tagállamok számára előírt létrehozására és működtetésére vonatkozó rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését- áll az Indokolások Tárában*4.
A Magyarországon működő nyilvántartások (így a cégnyilvántartás, civil szervezetek bírósági nyilvántartása) jelenleg nem tartalmazzák a tényleges tulajdonosi adatokat, pedig irányelvi előírás, hogy minden tagállamnak létre kell hoznia a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartását valamennyi – az adott tagállamban bejegyzett, illetve nyilvántartott – gazdasági és non-profit szervezetről annak érdekében, hogy a nyilvántartásban tárolt információ megfelelő, pontos és időszerű legyen. A kötelezett szolgáltatók hozzáférését az általuk végzendő ügyfél-átvilágítás érdekében kell biztosítani, abból a célból, hogy az illetékes hatóságok minden esetben korlátozás nélkül férjenek hozzá a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz. A lakosság bármely tagja számára minimálisan a tényleges tulajdonos nevére, születési évére és hónapjára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére és a tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés biztosítása szükséges.
Az alkalmazásra kerülő működési modell a lehető legnagyobb mértékben épít a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján már jelenleg is működő keretekre és fennálló kötelezettségekre, így széles körben használja fel az annak alapján az érintett szereplőknél már rendelkezésre álló adatokat. Ennek megfelelően a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásának működése a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásán alapul, csökkentve ezzel az adatszolgáltatók adminisztratív terhét. A nyilvántartások felállításának és működtetésének felelőse Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó hatóság.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet, civil szervezet; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A központi bankszámla- és széfnyilvántartás esetében az e szolgáltatást nyújtó pénzintézetek, illetve széfszolgáltatók küldik meg a szükséges adatokat a nyilvántartást vezető szerv, tehát a NAV részére, mind a nyilvántartás üzembe helyezéséhez szükséges, első körben történő adatszolgáltatás keretében, mind pedig az azt követő rendes működés során. A tényleges tulajdonosi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nyilvántartási száma segítségével a NAV nyilvántartó szervként összesíti, és a szervezethez egyedi nyilvántartási azonosítót rendel.
Újdonság, hogy a törvényben meghatározásra került a TT index-et, amely a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám.
Amennyiben a TT index értéke
• 8 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak,
• 6 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai –tájékoztató adatszolgáltató általi átvételét követő 60 nap eredménytelen elteltét követően – „megbízhatatlan” minősítést kapnak.
A hatályba lépő törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalataival további bejegyzéseinkben foglalkozunk.
*1 A törvény 2021. május 15. és 2023. február 1. közötti időpontokban lép majd hatályba.
*2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
*3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról
*4 INDOKOLÁSOK TÁRA 67. SZÁM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2021. május 28., péntek