OLASZORSZÁGI INGATLAN VÁSÁRLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓ ÉS ILLETÉK KÉRDÉSEK - 3. RÉSZ

A jelen blog bejegyzésben ismételten az olaszországi ingatlan vásárlásához kapcsolódó adó kérdésekre térünk ki, azonban itt már azt részleteznénk, hogy a vevő, immáron mint ingatlantulajdonos milyen adókat köteles megfizetni a vásárlást követően. Pontosabban az ingatlan tulajdonosa ezen minőségéből eredően milyen terheket visel. 

Helyi adók

A helyi adók alapját az ingatlan ún. „földhivatali/ kataszteri” értéke határozza meg, amelyet olaszul ún „rendita catastale” elnevezéssel illetünk és amely kataszteri érték összege alacsonyabb az ingatlan tényleges piaci értékénél.

Megjegyezzük, hogy magyar analógia alapján a „rendita catastale” talán az adó és értékbizonyítvány szerint megállapított értékhez áll legközelebb.

A helyi adó mértéke közigazgatási egységenként változik és azt az adott önkormányzat és nem pedig az állam részére kell megfizetni.

A legfontosabb helyi adókat az alábbiakban ismertetjük:

• IMU  (IMPOSTA MUNICIPALE PROPRIA) – a legfontosabb helyi adó, amelyet az önkormányzat vet ki.

A magyar rendszerben az IMU az építményadóhoz, vagy telekadóhoz áll legközelebb. Ezen adónem az ún. MODELLO F24 útján kerül megfizetésre.

• TARI  - hulladékszállításhoz kapcsolódó adó. Ezen adónemet az ingatlant ténylegesen használó személy köteles általában megfizetni, tehát az ingatlan bérbeadása esetén a TARI fizetésére a bérlő kötelezett.

Mindenképpen érdemes említést tenni az ingatlan fenntartásához kapcsolódó közműdíjakról és - társasházi ingatlan esetén -  a közös költségről is, amely költségek nem tekinthetők adójellegű költségnek, viszont vásárlás esetén a vevőnek számításba kell venni ezen állandó költségeket is.

A BIZALMI VAGYONKEZELÉS ADÓJOGI VONATKOZÁSAI

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye kevesebb mint 10 éve, 2014 óta része a magyar jogrendszernek, s az utóbbi években meglehetősen nagy népszerűségnek örvend. A fokozódó érdeklődés együtt jár a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések megszaporodásával, s ezek között is kiemelt helyet foglalnak el az adózással kapcsolatos kérdések. Ilyen kérdés többek között, hogy kit terhel adófizetési kötelezettség, a vagyont rendelkezésre bocsátó vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt vagy a vagyont megkapó kedvezményezettet, s az is, hogy a vagyontömeg – a tőke és a hozam - milyen módon adóztatható és milyen adónemeket lehetséges kivetni ezen kezelt vagyontömegre és pontosan mikor, milyen esetben?

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült kérdések

 Adózási szempontból elsősorban három helyen kell vizsgálni a bizalmi vagyonkezelés intézményét:

1)      A bizalmi vagyonkezelésben   részt   vevő   mely   személy   köteles   adót   fizetni

(vagyonrendelő, vagyonkezelő vagy kedvezményezett)?

2)      Milyen adónemeket érint a bizalmi vagyonkezelés?

3)      A bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyontömegre vonatkozóan milyen speciális szabályokat kell esetlegesen alkalmazni?

További kérdések

 Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bizalmi vagyonkezelés „tisztán magyar”, vagy abban nemzetközi elem is megjelenik.

Abban az esetben, amennyiben „csak” magyar elem merül fel, a szabályozás bonyolult, bár lényegesen egyszerűbb, mint egy nemzetközi bizalmi vagyonkezelés esetén. Ezekben az esetekben elsősorban az általános forgalmi adó (ÁFA), a társasági adó (TAO) és a helyi iparűzési adóra (HIPA) vonatkozó szabályokat kell áttekinteni.

Az adójogilag releváns jogügyletek végig kísérik a bizalmi vagyonkezelés teljes ciklusát, azaz a vagyonrendelést, a vagyon kezelését és a vagyonnak, valamint a vagyon hozamának a kedvezményezett részére történő kiadását, kifizetését.

A BIZALMI VAGYONKEZELÉS TELJES ÉLETCIKLUSA

1.      Vagyonrendelés

A vagyonrendelés fázisánál, azaz amikor a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelőre bízza a vagyonát, elsősorban a vagyonrendelő személyét kell vizsgálni, ti. azt, hogy a vagyont átruházó személy természetes személy-e vagy jogi személy, azaz gazdasági társaság.

Ezen felül figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyonkezelőnél a vagyonrendelés következtében keletkezik-e jövedelem, esetleg az már azonnal a kedvezményezetthez kerül-e. Ezen jogügyletek ugyanis illeték vagy személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után.

2.        A kezelt vagyon

A bizalmi vagyonkezelés magyarországi szabályozása egy igazi „hungaricumot” is rejt magában. A magyar jog alapján ugyanis a bizalmi vagyonkezelő részére átadott és általa kezelt vagyon önálló adóalanynak tekintendő, s ez azt jelenti, hogy adózási szempontból társaságként kell tekinteni rá.

Ez azt jelenti, hogy a például egy ingatlanból, részvényből, üzletrészből álló vagyontömeggel kapcsolatban felmerülhet a társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének kötelezettsége. Ez a magyar szabályozás azért is sajátos, mert a külföldi jogrendszerek általában nem tekintenek társaságként a vagyontömegre.

A vagyonkezelés során az elért „hozamra” azaz a vagyon növekményre is figyelemmel kell lenni. A vagyon gyarapodása sokféleképp megjelenhet: ilyen lehet az értékesítésből származó bevétel, egy ingatlan bérbeadásából származó bérleti díj, vagy értékpapírok esetében egy esetleges árfolyamnyereség is.

3.        A kezelt vagyon kiadása

A bizalmi vagyonkezelés életciklusa a kezelt vagyonnak a kedvezményezett részére történő kiadásával ér véget. A vagyon kiadása során a magyar adójogi jogszabályok osztalékként tekintenek a kezelt vagyon hozamára.

Kérdés viszont, hogy egy másik állam ezt miképpen szabályozza, hiszen ezen esetben szükséges arra törekedni, hogy a vagyon, valamint a hozamának a kiadása ne keletkeztessen kétszeres adófizetési kötelezettséget, ahogy erről majd később szó lesz.

A vagyon kiadása során vizsgálni kell, hogy a vagyonkiadás keletkeztet-e jövedelmet a kedvezményezettnél.

A BIZALMI VAGYONKEZELÉS MINT HATÁRON ÁTNYÚLÓ ÜGYLET

Fontos megvizsgálni azt is, hogy mi van, ha nemzetközi elem jelenik meg a bizalmi vagyonkezelés során.

Ez az úgymond nemzetközi elem többféleképpen valósulhat meg: lehetséges, hogy külföldi adóilletőségű személy helyezi vagyonát magyar bizalmi vagyonkezelőhöz, előfordulhat, hogy magyar vagyonrendelő helyezi vagyonát külföldi bizalmi vagyonkezelőhöz, de az is lehetséges, hogy a magyar bizalmi vagyonkezelő adja át külföldi személynek (kedvezményezettnek) a kezelt vagyont.

Ezekben az esetekben először meg kell vizsgálni, hogy az érintett államok között létrejött-e a kettős adóztatás elkerülését szabályozó egyezmény. Az egyezmények ugyanis a belső jogi szabályokat felülírják, s ezáltal kiküszöbölik azt, hogy az érintett adóalany kettős adóteherrel szembesüljön. Fontos kiemelni, hogy ilyen -kettős adóztatást elkerülő- egyezmény hiányában meglehetősen nehéz elkerülni az adófizetési kötelezettséget mindkét érintett államban.

A nemzetközi elem felmerülése esetén az adott állammal megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben vagy a másik állam nemzeti szabályaiban kell megvizsgálni például azt a kérdést, hogy a másik államban is tekinthető-e kvázi társaságnak (adóalanynak) a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyontömeg hasonlóan a magyar szabályozáshoz.

Egy példán szemléltetve, amennyiben magyar vagyonkezelő (kvázi társaság) adja ki az általa kezelt vagyont külföldi kedvezményezettnek, abban az esetben a kiadott vagyon a magyar adószabályok értelmében osztalékból származó jövedelemnek minősül.

Abban az esetben viszont, amikor külföldi bizalmi vagyonkezelő adja ki a kezelt vagyont magyar kedvezményezettnek, az adott esetben a magyar adójogban ún. „egyéb jövedelemnek” is minősülhet, amennyiben a kettős adóztatásra vonatkozó egyezmény így határozza meg és így a kiadott vagyon jóval magasabb adóterhet von maga után.

A fentiekből látható, hogy a bizalmi vagyonkezelés adójogi szempontból meglehetősen komplex képet mutat. A belső jogi (jelen esetben magyarországi) szabályozáson kívül figyelemmel kell lenni a bizalmi vagyonkezeléssel érintett államok jogára, valamint az esetlegesen fennálló, kettős adózás elkerülését célzó egyezményekre.

OLASZORSZÁGI INGATLAN VÁSÁRLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓ ÉS ILLETÉK KÉRDÉSEK - 2. RÉSZ

A jelen blog bejegyzésben ismételten az olaszországi ingatlan vásárlásához kapcsolódó adó és illeték kérdésekre térünk ki, azonban immáron az ingatlan hasznosításának optikájából.

A magyar állampolgárok jelenlegi ingatlanvásárlásai Olaszországban tapasztalataim alapján elsősorban befektetési célból történnek, ahol a befektetési cél sokszor bérbeadás útján valósul meg.

Elkerülhetetlen ilyenkor a tulajdonosnak/ bérbeadónak a bérbeadásból származó bevétel adóztatásának számba vétele; egyúttal a híresen szigorú olasz adóhatóság felé történő bejelentkezés és bevallás benyújtása.

Az Ingatlan bérbeadása esetén az adózás legalapvetőbb elvei a következők:

A bérbeadásból származó jövedelem Olaszországban kerül adóztatásra, alapesetben 26% os mértékű személyi jövedelemadó alkalmazásával.

Mindazonáltal bizonyos esetekben 2019. évtől lehetséges egy kedvezményezett (flat tax) 21% os kedvezményes mértékű személyi jövedelemadót fizetni. Ezen kedvezményes adó neve (cedolare secca).

A kedvezményes adómérték igénybevételének feltételei az alábbiak:

• a bérbeadó magánszemély ;

• a földhivatali klasszifikáció C/1

• az ingatlan mérete kisebb mint 600m2 (a parkoló és járulékos területeket bele nem értve)

• a bérleti szerződés 2019 évet követően kerül megkötésre 

A magyar szabályoktól eltérően Olaszországban a bérleti szerződést be kell jelenteni (!!!) és kedvezményes adómérték megállapítása esetén kérni a kedvezményes adómérték alkalmazását az adóhatóságtól a bejelentést követő 30 napon belül.

A kedvezményes adómérték alkalmazását évente meg kell erősíteni.

***

Blogsorozatunk utolsó részében a helyi adókkal kapcsolatos szabályokra fogunk kitérni.

OLASZORSZÁGI INGATLAN VÁSÁRLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓ ÉS ILLETÉK KÉRDÉSEK - 1. RÉSZ

A jelen blog bejegyzésben az olaszországi ingatlan vásárlásához kapcsolódó adó és illeték kérdésekre térünk ki.

Az olasz ingatlan vásárlások esetén mindenekelőtt az adó és illeték kérdések tisztázása kiemelt fontossággal bír. Számos ügyfél azonban a magyar, kevéssé „strict” gyakorlatot alapul véve, az ügyletkötéshez kapcsolódó (egyébként igen jelentős) adó és illeték terheket figyelmen kívül hagyva vág bele az adásvételbe.

Ezen tapasztalatok alapján szeretnénk kiemelni, hogy az adásvételt megelőzően a vevőnek az alábbi kérdéseket mindenképpen meg kell vizsgálnia:

• az eladó magánszemély vagy társaság;

• vevő magánszemély vagy társaság;

• az ingatlan új építésű ingatlan vagy használ ingatlan;

• az ingatlan kereskedelmi (nem lakáscélú) ingatlan vagy lakáscélú ingatlan;

• az ingatlant korábban felújították vagy nem;

Az ügylet véglegesítését csak ezen esszenciális ismeretek birtokában javasoljuk.

***

Az olaszországi ingatlanvásárlás során felmerülő költségekkel kapcsolatosan az alábbi költségek merülhetnek fel:
- vagyonszerzési illeték
- földhivatali díj
- adminisztrációs illeték (eljárási földhivatali díj)
- közjegyzői díj

A vagyonszerzési illeték mértéke változó lehet amennyiben az eladó ÁFA alany vagy ÁFA értékesítést választott vagy az ingatlant az elmúlt években felújította.

Mindenképpen olasz sajátosság az, hogy az olasz hatóságok lakáscélú ingatlan esetében szigorúan vizsgálják azt is, hogy a vevő / tulajdonos az adott ingatlant elsődleges lakóhelyként használja avagy nem.

Az elsődleges és másodlagos lakóhely közötti eltérésnek a későbbi használat során van jelentősége a befizetendő éves adó szempontjából.

OLASZORSZÁGI INGATLAN VÁSÁRLÁS kisokos

Az utóbbi időszakban megnövekedett azon magyarok száma, akik Olaszországban szeretnének ingatlant vásárolni, akár letelepedés, akár befektetés céljából.

Ebben a rövid tájékoztatóban szeretnénk az olaszországi ingatlanvásárlással kapcsolatosan egy kis segítséget nyújtani.

AZ ADÁSVÉTEL MENETE

Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy Olaszországban egy magyar állampolgár probléma nélkül szerezheti meg lakásingatlan tulajdonjogát.

Általánosságban elmondható, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötése előtt a felek egy ún. előszerződést („compromesso”) kötnek általában írásban, amiben a végleges adásvétel feltételeit már előre rögzítik. A compromesso vagy előszerződés megkötésére általában már közjegyző előtt sor.

A közjegyzői ügyletekkel kapcsolatosan lényeges megemlíteni, hogy amennyiben a fél az olasz nyelvet nem beszéli, úgy hivatalosan tolmács jelenléte szükséges a közjegyző előtti eljárás során mindegyik aktusnál.

Az előszerződést követően kerül sor a végleges adásvétel (rogito) megkötésére, amihez már olasz adószámot kell beszerezni.

A vételár megfizetése és az egyéb illetékek díjak közjegyzői számlára kerülnek és a közjegyző intézkedik a vételár kifizetése iránt a vevő részére általánosságban és az illetékek megfizetése iránt is.

ÜGYVÉDI KÖZREMŰKÖDÉS

Az ügyvéd közreműködésére itt a felek megfelelő érdekeinek védelme érdekében van szükség és a szerződések (előszerződés és végleges szerződés) megszövegezése során van hiszen itt a magyar eljárással ellentétesen közjegyző jár el.

Lényeges megjegyezni, hogy sok magyar ügyfél a felmerülő költségek minimalizálása érdekében úgymond „sufnimegoldás” keretében az ügyvédi vagy egyéb műszaki szakártő közreműködését szereti mellőzni amiből nem egyszer (nem is kétszer) súlyos problémák adódtak, hiszen egy idegen országban ügyvédi képviselet nélkül szerződést kötni az ügyfél jogainak és érdekeinek sérelmére történő szinte nyílt felhívás, amit természetesen minden eladó örömmel kihasznál.

Következő bejegyzésünkben kitérünk az ingatlan vásárlásával kapcsolatos adókra és illetékekre.

Megállapodás a végrehajtási eljárásban – jár-e a végrehajtónak jutalék?

Rendkívül hosszú folyamat is lehet, mire egy végrehajtást kérő az őt megillető követeléshez jut. Vannak olyan helyzetek, amikor az időfaktor meghatározó szerephez jut, s mindkét fél érdeke, hogy gyors teljesítésre kerüljön sor, amelyért a végrehajtást kérő akár követelésének egy részéről is hajlandó lehet lemondani.

Kevesen tudják, de van erre lehetőség: a felek megegyezhetnek egymással. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) ezen megállapodás tartalmát és részleteit nem szabályozza, az a felekre van bízva, s az a végrehajtási eljárás során bármikor megköthető.

Az esetek többségében a megállapodás alapján a végrehajtást kérő írásban jelzi a végrehajtónak, hogy a követelés egy részét elengedi, s a végrehajtó ez alapján jár el. Előfordul az is, hogy a felek a végrehajtó „háta mögött” egyeznek meg, s a követelés közvetlenül a végrehajtást kérő részére kerül megtérítésre. Ez utóbbi mögött sokszor az a feltevés áll, hogy így megspórolhatók a végrehajtással kapcsolatos költségek. Ez azonban tévedés.

A Vht. alapján főszabály szerint a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Ez alapján azt lehetne gondolni, hogy a végrehajtást kérőnek nem is kell törődnie a végrehajtás során felmerülő költségekkel, az kizárólag az adós feladata. Ez azonban nem így van.

Abban az esetben ugyanis, amennyiben az adós a követelés összegét végrehajtást kérőnek fizette meg, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ezen kötelezettsége keretében a végrehajtást kérő köteles a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ha ezt a végrehajtást kérő elmulasztja, abban az esetben ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felelnek.

Felmerül a kérdés, hogy ezen kötelezettség a végrehajtó jutalékát is magában foglalja-e? A Vht. rendelkezései alapján a végrehajtót a tevékenységéért díj és költségtérítés illeti meg. A végrehajtó díja munkadíjból és jutalékból áll, ezen felül jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére. A jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak. A Vht. előírásai szerint a végrehajtási eljárás akkor is eredményesnek vagy részben eredményesnek minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Azt, hogy a végrehajtási eljárás során a felek megállapodhatnak a követelés összegének csökkentésében, ez azonban nem jár a végrehajtási költségek, különösen a végrehajtói jutalék csökkenésével, egy esetet kivéve. A végrehajtó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokban az egyes adósok ügyében csak azon összeg alapulvételével számított behajtási jutalékot számíthat fel, amelyet az egyes adós teljesített, vagy ami tőle behajtásra került.

A végrehajtási eljárás során tehát lehetőség van a követelés összegének mérsékelésére, amennyiben ebben a felek megállapodnak. Azonban a végrehajtási költségeket, különösen a végrehajtót megillető jutalék összegét megilletően nincs lehetőség az alkudozásra. Ezen költségek csak egy esetben spórolhatók meg: amennyiben az adós időben teljesít.

Külföldi cégből magyar vállalkozás? 2022 augusztusától lehetséges!

21/04/2022

2022. augusztus elseje fontos napja lesz a magyar társasági jognak, ekkor lép ugyanis hatályba a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény.

A hosszú és bonyolult cím igen fontos tartalmat takar, leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy lehetővé teszi, hogy egy európai unióban székhellyel rendelkező társaságból magyar társaság legyen, vagy egy magyar társaság az EU más államába tegye át székhelyét anélkül, hogy jogi személyisége megszűnne.

A határokat átnyúló társasági átalakulás tisztes múltra tekinthet vissza. Ennek első magyarországi megjelenése a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (Tetv.) volt. A Tetv. több szempontból úttörőnek számított e tekintetben, ugyanis megnyitotta az utat ahhoz, hogy az egyes társaságok, vállalatok az EU-n belül könnyebben összehangolják döntéshozatali folyamatukat, s ezáltal költséghatékonyabban működhessenek. A Tetv. hátránya Achilles-ínja a szűkkörű szabályozási terület volt, a törvény ugyanis kizárólag a társaságok egyesülése tekintetében volt irányadó, az átalakulás teljes – azaz székhely-áthelyezésre és szétválásra kiterjedő – szabályozása kimaradt a jogszabályból.

Ahogy korábbi cikkünkben1 már említésre került, eddig nem volt lehetséges a társaság jogi személyiségének folyamatos fennállása, az eddig alkalmazható eljárások meglehetősen költségesek, bonyolultak és időigényesek voltak. Ez a jogszabályi környezet sok kis- és középvállalkozást hátráltatott abban, hogy a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytasson, melyet tovább bonyolított a jogharmonizáció hiánya is.

Ezt a problémát igyekszik kiküszöbölni az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, (EU) 2019/2121 (2019. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelynek rendelkezéseit 2023. január 31-ig kell átültetni az egyes tagállamoknak.

A hazai jogalkotó az implementálási kötelezettségének az említett, 2021. évi CXXIV. törvénnyel eleget tett, s a törvény nagy része 2022. augusztus 1. napján, más része (például munkavállalókra vonatkozó egyes szabályok) 2022. szeptember 1. napján lépnek hatályba.

A törvény hatálya az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a tőkeegyesítő társaságokra terjed ki, mely Magyarország esetében a korlátolt felelősségű társaságokat és részvénytársaságokat foglalja magában, azaz egy Bt-nek vagy Kkt-nek nincsen lehetősége határon átnyúló átalakulásra jogi személyiségének egyidejű fenntartása mellett.

A magyar szabályozás a hitelezővédelmi szempontok figyelembevételével nem teszi lehetővé a társaság részvételét határon átnyúló átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban több esetben. Ilyen például, ha kényszertörlési eljárás indult a társasággal szemben, az csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy olyan polgári nemperes eljárás alatt áll, amelynek célja, hogy a társaság a hitelezőivel való megegyezéssel képes legyen a pénzügyi vagy vagyoni helyzetének, illetve működésének reorganizációjára vagy restrukturálására.

A jogszabály az irányelvvel összhangban az átalakulásra vonatkozó új szabályok szerint rendelkezéseket tartalmaz a határon átnyúló szétválás tekintetében, valamint újraszabályozza a határon átnyúló egyesüléseket is.

A törvény határon átnyúló átalakuláson azt érti, amikor amelynek során a cégnyilvántartásba bejegyzett társaság (Magyarországon Kft., Zrt. vagy Nyrt.) a jogi személyiségének megőrzése mellett jogutód nélküli megszűnés - végelszámolás vagy felszámolás - nélkül a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti tőkegyesítő társasági formává alakítja át, és legalább a székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át.

Az határokon átnyúló átalakulásról a társaság legfőbb szerve dönt, amely után ki kell dolgozni és közzé kell tenni az átalakulási tervezetet, mely tartalmazza az átalakulással kapcsolatos legfontosabb információkat. Ilyen például az átalakulás menetrendje, létesítő okirat vagy a tagoknak ajánlott biztosíték. Az átalakulási tervezet részét képezi továbbá a jogelőd és jogutód társaság záró-, és nyitó vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete is, valamint a vezető tisztségviselő azon nyilatkozata, amely értelmében az általa ismert körülmények alapján nincsen akadálya a határokon átnyúló átalakulásnak.

Garanciális elemként könyvvizsgáló közreműködését is előírja a törvény, akinek eljárása során az átalakulási tervezet mellett meg kell vizsgálni a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint át kell tekintenie az átalakulás következtében kilépő tagoknak felajánlott pénzbeli kártalanítás cserearányát is.

Az irányelvnek megfelelően a törvényben is három privilegizált csoport szerepel az átalakulási eljárásban: a tagok, a munkavállalók, valamint a társaság hitelezői.

A társaságnak jelentést kell készítenie a tagok és a munkavállalók számára, mely lehet egy egységes szerkezetbe foglalva, illetve külön jelentés a két privilegizált csoport részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a határon átnyúló átalakulás indokait, jogi és gazdasági vonatkozásait, valamint az átalakulás tagokra és munkavállalókra gyakorolt hatásait. A tagokra vonatkozó jelentésben jogorvoslati lehetőségekről és a kilépési jogukkal kapcsolatos információkat is fel kell tüntetni.

A munkavállalók és tagok mellett különös figyelem hárul a társaság hitelezőinek védelmére is. Amennyiben a hitelezők nem elégedettek a társaság által az átalakulási tervezetben részükre nyújtott biztosítékokkal, úgy a hitelezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy bírói jogérvényesítés útján kérjenek megfelelő biztosítékokat a társaságtól.

További garanciális előírás a nyilvánosságra hozatali kötelezettség, mely a Cégközlönyben történő közzététel útján biztosítja az átalakulással kapcsolatos adatok elérhetőségét.

Az átalakulási tervezetről a társaság legfőbb szerve minősített többséggel dönt. A tervezetet elutasító tagoknak a törvény biztosítja a kilépés jogát, amely esetben a tagok társasági részesedésük értékének megfelelő kártalanításban részesülnek.

Az átalakulási tervezet és a kapcsolódó okiratok elfogadása után a társaság tanúsítvány kiadását kezdeményezi a bíróságnál, amely igazolja, hogy a törvény által előírt szükséges intézkedéseket a társaság teljesítette. A bíróság a magyar jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítésén túl azt is vizsgálja, hogy az átalakulásnak célja-e a nemzeti vagy uniós jog kijátszása, vagy az átalakulás csalárd vagy visszaélésszerű magatartást megvalósít-e. Abban az esetben, amennyiben ezek valamelyike fennáll, a bíróság megtagadja a tanúsítvány kiadását.

A cégbíróság ezen felül felkeresi a céggel kapcsolatban hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóságokat (például ingatlan-nyilvántartás).

A bíróságnak a kérelem társaság általi benyújtásától számított kilencvenedik napig el kell döntenie, hogy kiadja-e az átalakulást megelőző tanúsítványt.

Abban az esetben, amennyiben külföldi társaság kívánja székhelyét Magyarországra áthelyezni, úgy a származási tagállamban (azaz külföldön) kiállított tanúsítvány kiállítását követő 30 napon kell benyújtani a magyar társaság bejegyzése iránti kérelmet a társaság székhelye szerint illetékes magyar cégbírósághoz. A cégbíróság a külföldön kiállított tanúsítványt a származási tagállamban hatályos jogszabályoknak megfelelés igazolásának kell tekinteni, abban vizsgált körülményre a hazai cégbíróság vizsgálatának már nem kell kiterjednie.

A határon átnyúló átalakulás legfőbb jogkövetkezménye, hogy annak eredményeképp létrejött magyar társaság a jogelőd társaság általános jogutódja, jogi személyiségét, vagyonát – eszközeit és forrásait – megőrzi, s megilleti minden jog, kötelezettség – beleértve a munkaviszonyt is – amellyel a jogelőd társaság rendelkezett.

A törvény a határokon átnyúló egyesülés és szétválás tekintetében a határon átnyúló átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza háttérszabályként.

Ahogyan a fentiekben is látható, a vállalkozások határon átnyúló székhelyáthelyezése gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé fog válni 2022. augusztus 1-től. Amennyiben kíváncsi a tagállamok közötti átalakulás részletes szabályaira, forduljon bizalommal a Ügyvédi Irodánkhoz.

1 https://www.legal-society.com/hu/kezdolap/blog/szkhelythelyezs-az-eurpai-uniban

A Home office Törvénycsomag

04/04/2022

Korábbi cikkünkben átvettük a home office, tehát a munkavállaló otthonában végzett munka alapvetéseit. Jelen bejegyzésünk tüzetesen foglalkozik a magyar jogalkotó gyakorlati problémákon alapuló megoldásain. A home office törvénycsomagot is tartalmazó „a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló” 2021. évi CXXX. törvény releváns rendelkezéseit vizsgáljuk meg.

Az Országgyűlés 2021. december 14. napján fogadta el a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvényt, amellyel több munkajogi témájú jogszabályt módosítva véglegesítette a home office szabályait.

Hangsúlyozzuk, hogy az eredeti várakozásokkal szemben a törvénymódosítások 2022. január 1. napján még nem léptek hatályba! A módosító rendelkezések hatályba lépésének időpontja egyelőre még kérdéses, mivel az a törvény a 27/2021. (I. 29.) Kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséhez kötődik (amely hatályos szabályok alapján 2022. június 1-jéig tart.) A veszélyhelyzet megszűnéséig a home office kérdéskörében továbbra is a veszélyhelyzet során a korábbi cikkünkben bemutatott távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Kormányrendelet átmeneti szabályait kell alkalmazni.

Új kodifikáció helyett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (röviden: „Mt.”) egyik atipikus munkaviszonya, a távmunkavégzés szabályait terjesztette ki a jogalkotó olyan mértékben, hogy azok a rendszeresen végzett otthoni munka lefedésére is alkalmassá váltak.

A jogszabály módosítás érinti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (röviden: „Mvtv.”) távmunkavégzésre vonatkozó, speciális szabályait is.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (röviden: „Szja. tv.”) 3. számú melléklete a jogszabályváltozás következtében kiegészült a korábban „rezsiátalányként” ismertté vált jogintézménnyel. 

Az Mt, az Mvtv és az Szja.tv. legfontosabb módosításait az alábbiakban nézzük át;

Az Mt. módosításai;

Alapvetés, hogy a távmunkavégzés szerinti munkavégzésben a munkaszerződésben kell megállapodni. 

• A törvénymódosítás következtében a kizárólag a munkáltató telephelyén kívül végzett munka mellett immár távmunkának minősül, ha a munkavállaló a munkáját részben a munkahelyén, részben pedig azon kívül, például otthonról végzi.

• Mivel a módosítás a korábbi szövegezéssel ellentétben nem tesz különbséget számítástechnikai eszközzel végzett és egyéb munkakörök között, ezért home office minden, arra alkalmas munkakörben bevezethető.

• Távmunkavégzés esetén a munkavállaló egy naptári évben legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozhat a munkahelyén. Munkanapjainak legalább kétharmadában a munkahelyén kívüli, más olyan helyszínen kell munkát végeznie, amely megfelel a munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek.

• A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson, és a home officeban dolgozó munkavállalónak is meg kell adni minden információt, amit a többi munkavállalónak.

• a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátott feladatok meghatározására terjed ki,

• a munkáltató az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja.

• a módosítás egyértelműsíti, hogy a home office nem jár automatikusan kötetlen munkarenddel, de azt a felek, ha szeretnék, a munkaszerződésben külön kiköthetik.

Az Mvtv. módosított rendelkezései

• Az Mt.-vel ellentétben az Mvtv. különbséget tesz számítástechnikai eszközzel végzett távmunka és egyéb módon végzett távmunka között. Mindkét esetre vonatkozó közös szabály, hogy az otthoni munkavégzés – a felek megállapodása alapján – a munkavállaló saját munkaeszközeivel is történhet.  Az eszközhasználatot megelőzően a munkáltató egy kockázatelemzés elvégzésére köteles, amelynek során felméri, hogy az eszköz megfelel az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Az ennek megfelelő állapot fenntartása a vizsgálatot követően már a munkavállaló feladata!

• A munkavégzés ellenőrzése számítástechnikai eszközzel végzett home office esetén – eltérő megállapodás hiányában – szintén számítástechnikai eszköz útján, míg egyéb eszközzel végzett home office esetén személyesen a munkáltató által, vagy megbízottja útján történhet.

• A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót az egészséges és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavégzés helyét - a korábbi konszenzusos megállapodással ellentétben kizárólag - a munkavállaló ezen követelményeket teljesítve, szabadon választhatja meg.

• A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a Mvtv. előírja, hogy a feleknek írásban meg kell állapodniuk a távmunkavégzés helyéről. A helyszín előzetes, munkavédelmi szempontból történő minősítése a munkáltató felelőssége. Ezt követően a munkáltatónak rendszeresen meg kell győződnie a körülmények változatlanságáról, sőt arról is, hogy a munkavállaló ismeri és megtartja a rá vonatkozó rendelkezéseket.

Az Szja Tv. módosítása

A Törvény 3. számú melléklete a jogszabályváltozás következtében kiegészült a korábban „rezsiátalányként” ismertté vált jogintézménnyel. A munkavállaló igényt tarthat a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeinek megtérítésére ha a távmunkavégzéssel összefüggésben tételes költséget (pl. az áram vagy az internethasználat díját, saját eszközei amortizációját stb.) nem számol el. Fontos megjegyezni, hogy ez a juttatás változatlanul lehetőség, nem munkáltatói kötelezettség.

A szabályozás alapján a Munkáltató távmunkaszerződés alapján home office-ban dolgozó munkavállalójának – havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeget (2022-ben havi 20.000 Ft-ot) fizethet ki SZJA-mentesen. A Felek ettől az összegtől magasabb összegben is megállapodhatnak, azonban az összeg 20.000 Ft feletti része már adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Tulajdonjog bejegyzés elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárásban

02/03/2022

A napokban kézhez vette társirodánk az első, kizárólag elektronikus okiraton alapuló tulajdonjog bejegyzését. Mint széles körben ismert, előreláthatólag 2023. február 1.-től a főszabály az online ügyintézés lesz az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban.

2021. január 1. –ig az Ingatlan-nyilvántartási hatóságoknak nem volt hivatalos lehetőségük az elektronikus úton benyújtott kérelmek befogadására és elbírálására, egy jogszabály módosítást követően immár nem csak papír alapon is eljárhatnak. Ebben az esetben kizárólag egy eredeti, elektronikusan aláírt okiratot kell benyújtani az eljárásban, nem követelmény a két eredeti és egy másolati példány beadása, mint a papír alapú eljárások esetében.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás kifejezetten megkönnyíti a szerződés lebonyolítását abban az esetben például, amennyiben az ügyfél vagy a másik szerződő fél külföldön tartózkodik

Az eljáráshoz jelenleg még szükség van arra, hogy az ügyvéd és valamennyi szerződést kötő fél elektronikusan tudja aláírni az ingatlannal kapcsolatos szerződést, jognyilatkozatot. Az ügyvédek, jogtanácsosok a továbbiakban tehát nyugodtan megindíthatják az eljárást elektronikusan aláírt, ellenjegyzett iratok beadásával, az első gyakorlati tapasztalatok alapján Földhivatalok az eljárást lefolytatják, a kérelmet ugyanúgy elbírálják, mintha papíron érkezett volna.

Legalmondo: A vezető tisztségviselő felelőssége

13/12/2021

A Legalmondo -n megjelent a tanulmányunk a vezető tisztségviselő felelősségéről:

Legalmondo - Directors' Liability in Hungary

Tanulmány: Biztosíték

Új tanulmány került fel biztosíték témakörben büntetőjog szekcióban.

A tanulmány az alábbi linken található:

Tanulmányok

Tanulmány: Tevékeny megbánás

Új tanulmány került fel a tevékeny megbánás témakörben büntetőjog szekcióban.

A tanulmány az alábbi linken található:

Tanulmányok

A tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása és a a központi bankszámla- és széfnyilvántartás aktualitásai

2021. június 1. napjával lépnek hatályba „a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII.” bizonyos rendelkezései*1, amely jogszabály létrehozza a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását, egyúttal pedig létrejön a központi bankszámla- és széfnyilvántartás is.

A törvény megalkotásával Magyarország uniós kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy biztosítja az  EU 4. pénzmosás elleni irányelv*2, valamint az  azt módosító, 2018. június 19-én megjelent 5. pénzmosás elleni irányelv*3 (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt uniós jogszabályok a  továbbiakban együtt: Irányelv) tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint a  bankszámla- és széfnyilvántartás tagállamok számára előírt létrehozására és működtetésére vonatkozó rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését- áll az Indokolások Tárában*4.

A Magyarországon működő nyilvántartások (így a cégnyilvántartás, civil szervezetek bírósági nyilvántartása) jelenleg nem tartalmazzák a tényleges tulajdonosi adatokat, pedig irányelvi előírás, hogy minden tagállamnak létre kell hoznia a  tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartását valamennyi – az  adott tagállamban bejegyzett, illetve nyilvántartott – gazdasági és non-profit szervezetről annak érdekében, hogy a nyilvántartásban tárolt információ megfelelő, pontos és időszerű legyen. A  kötelezett szolgáltatók hozzáférését az  általuk végzendő ügyfél-átvilágítás érdekében kell biztosítani, abból a célból, hogy az  illetékes hatóságok minden esetben korlátozás nélkül férjenek hozzá a  tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz. A  lakosság bármely tagja számára minimálisan a  tényleges tulajdonos nevére, születési évére és hónapjára, a  tartózkodási helye szerinti ország nevére és a  tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a  tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés biztosítása szükséges.

Az alkalmazásra kerülő működési modell a  lehető legnagyobb mértékben épít a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján már jelenleg is működő keretekre és fennálló kötelezettségekre, így széles körben használja fel az  annak alapján az  érintett szereplőknél már rendelkezésre álló adatokat. Ennek megfelelően a  tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásának működése a  fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásán alapul, csökkentve ezzel az adatszolgáltatók adminisztratív terhét. A nyilvántartások felállításának és működtetésének felelőse Magyarországon a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó hatóság.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet, civil szervezet; a  bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a  bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a  részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A  központi bankszámla- és széfnyilvántartás esetében az  e  szolgáltatást nyújtó pénzintézetek, illetve széfszolgáltatók küldik meg a  szükséges adatokat a  nyilvántartást vezető szerv, tehát a NAV részére, mind a  nyilvántartás üzembe helyezéséhez szükséges, első körben történő adatszolgáltatás keretében, mind pedig az  azt követő rendes működés során. A  tényleges tulajdonosi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nyilvántartási száma segítségével a NAV nyilvántartó szervként összesíti, és a szervezethez egyedi nyilvántartási azonosítót rendel.

Újdonság, hogy a törvényben meghatározásra került a TT index-et, amely  a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám.

Amennyiben a TT index értéke

• 8 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak,

• 6 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai –tájékoztató adatszolgáltató általi átvételét követő 60 nap eredménytelen elteltét követően – „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

A hatályba lépő törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalataival további bejegyzéseinkben foglalkozunk.

*1 A törvény 2021. május 15. és 2023. február 1. közötti időpontokban lép majd hatályba.
*2 Az  Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a  pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a  648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a  2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
*3 Az  Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a  pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról
*4 INDOKOLÁSOK TÁRA 67. SZÁM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2021. május 28., péntek

Be és kiutazás

Irodánk kollégái azt tapasztalják, hogy ügyfeleinknek- akik elsősorban olasz és más külföldi üzletemberek,- sokszor nehéz eligazodni a hatályos be,-és kiutazást érintő szabályozással kapcsolatban. A jelen bejegyzésünk naprakész információkkal szolgál ezzel kapcsolatban az alábbiak szerint;

1. Magyarországra beutazó magyar állampolgárok

Fő szabály szerint személyforgalomban Magyarország területére a 2020. szeptember 1-étől hatályos 408/2020. (VIII.30.) Kormányrendelet értelmében magyar állampolgárok léphetnek be, a külföldiekre utazásuk jellegétől függően egyéb speciális rendelkezések, részletszabályok vonatkoznak, áll a Budapest Airport hatályos tájékoztatójában.

A belépő magyar állampolgárok kötelesek a belépéstől számított 10 napos időtartamra hatósági házi karanténba vonulni. A hazatérő utasok abban az esetben mentesülhetnek a karantén alól, amennyiben Magyarországon legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 teszt – eredményét tartalmazó okirattal igazolják, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetükben a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható. A két teszt közül ugyanakkor az első kiváltható valamely schengeni térségbe tartozó országban, az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kanadában elvégzett teszttel is.

A hazautazási korlátozások alól mentesülnek ugyanakkor azok, akik rendelkeznek magyar védettségi igazolvánnyal,vagy Szerbia, Montenegró, Bahrein, Horvátország, Montenegró, Szlovénia,Észak-Macedónia, Csehország és Törökország által kibocsátott védettségi igazolással.

1. Magyarországra belépni szándékozó külföldi állampolgárok

A vonatkozó szabályozás külföldi állampolgárok részére csak bizonyos feltételek mellett engedi meg a Magyarországra való belépést. A belépést tiltó rendelkezések alól kivételt képeznek azon külföldi állampolgárok, akik állandó, vagy 90 napon túli magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkeznek (az előbbiek esetében a családtagok is beléphetnek), az itt dolgozó sportolók vagy sportszakemberek, a magyarországi kulturális intézmények foglalkoztatottjai, a teherforgalmat bonyolító szállítmányozók, a hivatalos látogatáson lévő személyek,  mindazok, akik igazolni tudják, hogy az elmúlt fél évben átestek a COVID-19 betegségen, továbbá akik rendelkeznek magyar védettségi igazolvánnyal vagy Szerbia vagy Montenegró által kibocsátott védettségi igazolással. Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet az a nem magyar állampolgár, akinek a Magyarországra történő beutazása üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a belépéskor hitelt érdemlően igazolja és az Európai Unió, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiból, vagy nemzetközi szerződés alapján a személyek szabad mozgása és tartózkodása vonatkozásában az EGT tagállamokkal azonos jogállású országból, vagy az alábbi országok egyikéből: Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, Indonézia, Izrael, Japán, Koreai Köztársaság, Törökország, Ukrajna, Szingapúr, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek érkezik.

Családok együtt utazása esetén, amennyiben legalább az egyik fél magyar állampolgár, a külföldi állampolgársággal rendelkező hozzátartozója (gyermek, szülő, nagyszülő, házastárs) beléphet Magyarországra.

1. A sportrendezvényekre vonatkozó egyedi szabályozás

Fontos, hogy a sportrendezvények résztvevőire, szervezőire, a kulturális rendezvények fellépőire és technikai személyzetére, valamint a kapcsolt vállalkozások munkavállalóira külön rendelkezések vonatkoznak.

A jelen szabályozás szerint korlátozás nélkül beléphetnek Magyarországra azok a külföldi állampolgárok, akik nemzetközi sportrendezvényre vagy kulturális rendezvényreérkeznek, a belépést megelőző 3 napon belül elvégzett negatív PCR teszteredménnyel és a rendezvényre szóló hiteles jeggyel is rendelkeznek és ezeket a belépéskor bemutatják, valamint alávetik magukat egészségügyi vizsgálatnak, amely fertőzés gyanúját nem mutatja ki. Ezen külföldi állampolgárok kötelesek a belépést követő 72 órán belül elhagyni az országot.

A belépő külföldi állampolgárok karantén kötelezettségére kötelesek a belépéstől számított 10 napos időtartamra hatósági házi karanténba vonulni.

Következő bejegyzésünkben megvizsgáljuk, milyen rendelkezések vonatkoznak a Magyarországról külföldre utazásra.

A „10 milliós ingyenhitel” igénylésével kapcsolatos legfőbb tudnivalók

Március 8-ától igényelhetik a vállalkozások és katás kisvállalkozók a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönét, azaz a „10 milliós ingyenhitel” néven is ismert forgóeszköz hitel konstrukciót, amely legfőbb részleteit az alábbiakban foglaljuk össze;   

i) Mindenféle önerő nélkül a minimális hitelösszeg 1 millió forint a maximális hitelösszeg 10 millió forint, fontos szabály azonban, hogy a hitelösszeg nem haladhatja meg a vállalkozás 2019-es árbevételét;

ii) 2021. március 8-tól 2021. november 30-ig, vállalkozásonként egyszer igényelhető;

iii) a hitel futamideje maximum 10 év (120 hónap) és 3 éves türelmi idő áll rendelkezésre a törlesztés megkezdéséig. Az éves kamat mértéke 0%, tehát kamatmentes, és az igénylés során nem kerül felszámításra semmiféle kezelési költség vagy hitelbírálati díj, ezért nevezik „ingyen hitelnek”;

iv.) a kölcsön egyaránt felhasználható bér, járulék, rezsi, működési költség, valamint készlet finanszírozására, nem használható fel azonban nem használható fel hiteltörlesztésre, bírságok kifizetésére, adó- és közteherfizetés költségeire.

v.) A program első szakaszában a kedvezményezett ágazatok a vendéglátás, turizmus, sport, valamit az ezeket kiszolgáló ágazatok, így például a beszállítók. A kamatmentes gyorskölcsön olyan vállalkozások számára érhető el, akik már 2019. január 1-jén szerepeltették főtevékenységként a támogatott 25 tevékenységi kör egyikét.

Kizáró okok  

Ki vannak zárva az igénylésből azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek teljes, lezárt üzleti évvel 2019-re vonatkozólag, vagy a lezárt teljes 2019-es üzleti évének üzemi eredménye negatív. Ugyanígy azok is, amelyek nem rendelkeznek főtevékenységként egyik támogatott tevékenységgel sem a 25 közül vagy jogerős végzéssel elrendelt csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt állnak, illetve 2020. március 16. után legalább 50% mértékű változás történt a tulajdonosi szerkezetükben, kivéve a meglévő tulajdonosi körön belüli tulajdonosváltást, illetve öröklés útján történő tulajdonszerzést.

Az előirányzat szerint a 100 milliárdos keretösszeg legfeljebb 40 százalékát igényelhetik budapesti és Pest megyei vállalkozások. A keretösszeg fennmaradó 60%-át a többi megye vállalkozásai között kell elosztani. Cikkünket az igényléssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján frissíteni fogjuk.

A home office jogi jellege és érdekességek a gyakorlatból

2020/11/26

A koronavírus okozta helyzet a szervezett munkavégzést is új kihívások elé állította, soha nem látott igény keletkezett a home office, tehát a munkavállaló otthonában végzett munka iránt.

Az otthonról történő munkavégzést sokak távmunkának gondolják, holott ez az ideiglenes átállás a home office-ra nem feleltethető meg a Munka Törvénykönyvében meghatározott távmunka fogalmának. A távmunka ugyanis az Mt. 196. § szerint a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. A fentieknek megfelelően a távmunka fogalmi eleme egyrészt, hogy a munkaviszony már alapvetőleg kifejezetten távmunkavégzés céljából jön létre, másrészt pedig, hogy rendszeresen így történik a munkavégzés.

A home office jellegű munkavégzés fogalmilag pedig a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás törvényi definíciónak feleltethető meg; az Mt. 53. § értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ennek megfelelően amennyiben a munkavállaló munkaszerződésében munkavégzési helyként a munkáltató székhelye vagy telephelye volt feltüntetve és ahhoz képest a munkáltató utasítására végzi otthonról a munkavállaló, akkor ebben az esetben a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásra kerül sor. Ez pedig a munkáltató által egyoldalúan, átmenetileg elrendelhető naptári évente legfeljebb 44 munkanapra.

Az otthoni környezetben, munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatással kapcsolatban az alábbi érdekességeket emelnénk ki;

Ami az időbeosztást illeti, fő szabály szerint a home office munkavégzés esetén a munkavállaló munkarendje kötetlen, a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, saját maga osztja be munkaidejét. A kötetlen munkaidő nem jelenti azonban azt, hogy a munkavállalónak nem szükséges rendelkezésre állni meghatározott időpontokban, mint például egy megbeszélés, vagy telefonkonferencia.

A munkavégzés ellenőrzésével kapcsolatban elmondható, hogy alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt rögzíteni kell elöljáróban, hogy esetlegesen a helyszínen- tehát a munkavállaló otthonában- történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Nyilvánvalóan váratlanul nem állíthat be a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a kijelölt személy a kolléga otthonába. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a munkavégzésre saját otthonában kerül sor.

Távolról végzett munka esetén is felmerülhetnek a munkavégzéssel kapcsolatos komolyabb költségek is, például a telefon vagy internet költsége, de akár a munkához szükséges különleges eszköz vagy nyomtatási költség is előfordulhat, ha a munkavégzés jellege ezeket megkívánja. A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. 

A fentiekben ismertetett szabályokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az otthoni környezetben történő munkavégzés semmiképp nem vezethet a munkavállaló jogainak csorbításához, így tipikus példáként a munkavállaló számára nem írható elő a szabadság kivétele home office munkavégzés mellett, nem kötelezhető három műszak vállalására a korábbi egy helyett, illetve hétvégi munkavégzésre, amennyiben korábban nem így dolgozott. A munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás 44 napos időkorlátja csak a home office egyoldalú, munkáltatói elrendelésére vonatkozik, azaz ha a munkáltató a home office lehetőségét felkínálja, de nem teszi kötelezővé, és azt a munkavállaló igénybe veszi, akkor elviekben a felek ráutaló magatartásával végrehajtott közös megegyezéséről van szó, ami nem csökkenti a 44 munkanapos éves keretet. Az otthoni munkavégzés rugalmas alkalmazása jelentheti az átmeneti megoldást a járványhelyzet végéig, vagy a munkahelyek fizikai helyszínének biztosításáig.

Hitelezési trendek 2020-ban

2020/11/03

A KSH friss adataiból kiderül, hogy nagyságrendileg hatodával kevesebben vettek fel lakáshitelt az idei első félévben, mint egy évvel korábban. Összegszerűen azonban nem volt érdemi visszaesés; 422 milliárd forintnyi lakáshitel került folyósításra az év első felében, ami mindössze 1%-kal marad el az egy évvel korábbitól, ami azt jelenti, ügyletenként emelkedett az átlagos hitelösszeg. Ezen a téren a bővítésre, korszerűsítésre felvett hitelek ellentétesen viselkedtek: teljes összegük harmadával visszaesett. Az építésre felvett hitelek összege 5%-kal nőtt, a használt lakások vásárlására felvetteké ugyanennyivel visszaesett, miközben új lakásra 15%-kal több hitelt vett fel a lakosság. Összegszerűen ez lakossági fogyasztók esetében új lakások vásárlására az év első felében átlagosan 13,3 millió forintos hitelt jelent, ugyanez használt lakások esetében 10,5 millió forint volt.

Mint széles körben ismert, 2020. december 31. napjáig általános volt a törlesztési moratórium, amelyet a 2020. március 18-án már fennállt szerződésekre mind a lakossági ügyfelek, mind a vállalkozások körében alkalmaztak a hitelintézetek.

A törlesztési moratórium meghosszabbításáról elfogadott 2020. évi CVII. törvény az alábbi újításokat hozta:

• a munkanélküliek, a gyermeket várók és nevelők, a nyugdíjasok és a közmunkások gyakorlatilag ugyanazokkal a feltételekkel vehetik igénybe a törlesztési moratóriumot 2021. június 30-áig, ahogy eddig;

• a cégek közül csak a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások élhetnek a lehetőséggel január 1-jétől, nekik – a lakossági ügyfelekkel ellentétben, akikkel elektronikusan egyeztet a bankjuk a jogosultságról - külön kérelmezniük kell a hitelintézetnél;

• a meghosszabbításából kimaradókra a jövő év közepéig hitelfelmondási tilalom vonatkozik.

A hitelintézetek eljárását tekintve Irodánk tapasztalata az, hogy a járványhelyzet okán igen lecsökkent a személyes ügyfélforgalom, és megnövekedett a digitális bankolás és elektronikus kapcsolattartás iránti igény. Erre tekintettel a bankok igyekeznek felzárkóztatni infrastruktúrájukat a megváltozott körülményekhez. Általánosságban elmondható, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos eljárás nem vált számottevően körülményesebbé, mivel sok korábbi cselekmény jogi képviselő részvételével elektronikusan megoldható. Megállapítható továbbá, hogy a bankok hitelezési hajlandósága nem csökkent, és az év végi hajrában még tovább erősödhet.

Őszi ingatlanpiaci körkép

22/10/2020

Az október 14.-én az Otthonteremtési program keretein belül bejelentésre került, hogy az állami lakástámogatási rendszer 2021. január 1. napjától több új elemmel bővül.

Ilyen például az lakásépítés áfájának a 2020. január 1. napjától érvényes 27%-ról 5 százalékra csökkentése, amely ismét lendületet adhat az újépítésű lakások vásárlási kedvének.

A lakásfelújításokra igénybe vehető maximum 3.000.000-Ft összegű állami támogatás bevezetése, valamint a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakásoknál a visszterhes vagyonátruházási illeték elengedése is szerepel a tervek között. A program ezen elemei gyakorlati igénybevételének kritériumai egyelőre váratnak magukra.

Részben ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy az új lakások és házak iránti érdeklődések száma október első három hetében 40 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A koronavírus járvánnyal kapcsolatos bizonytalan helyzetben tapasztalható, márciusban kezdődő és áprilisban tetőző 10-40 százalékos kereslet visszaesés és az ebben az időszakban feladott hirdetések 10-30 százalékos csökkenésének tendenciái tehát jelentősen megváltoztak. Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy október első három hetében a használt lakások kínálata 8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és jelenleg 142.000 lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a vevők. A használt lakások iránti kereslet pedig 19 százalékkal mérséklődött. Az előzetes KSH-adatokból pedig az látszik, hogy a második negyedévben éves szinten 6,3 százalékkal lettek olcsóbbak a használt lakások.

Az ingatlanpiaci szakértők szerint a lakáspiac feltehetőleg változékony arcát mutatja majd a következő hónapokban, tekintettel arra, hogy a járvány alakulása jelenleg még bizonytalan, illetve arra, hogy a fentiekben említett állami lakástámogatási rendszer 2020. január 1. napjától kezdődő bővítése miatt jelenleg sok család kivár az értékesítéssel, ingatlanvásárlással. Mindazonáltal alappal számíthatunk arra, hogy további drágulás nem várható az ingatlanpiacon.

Frissítve: A határátlépés szabályai 2020. szeptember 1-től

2020/09/08

Ahogy a virológusok korábban már megjósolták, megérkezett a COVID-19 második hulláma, ez pedig magával vonta az újabb korlátozó intézkedések bevezetését. Jelen cikkben ezeknek a 2020. szeptember 1-től hatályba lépő intézkedéseknek lényegi pontjait mutatom be.

1.     Magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok

A rendelet különbséget tesz magyar, valamint külföldi állampolgárok között. Fontos megjegyezni, hogy a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek többek között a Magyarországon álladó tartózkodásra jogosultak, valamint családtagjaik.

A külföldről hazaérkező magyar állampolgár a határon az egészségügyi vizsgálat tűrésére köteles. Amennyiben ez a vizsgálat fertőzés gyanúját állapítja meg, úgy a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban, vagy, amennyiben ez nem jelent járványügyi kockázatot, házi karanténban kerül elhelyezésre.

Amennyiben a fertőzés gyanúja nem merül fel, úgy a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár 14 napra hatósági házi karanténban, a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár pedig az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban köteles tartózkodni.

A járványügyi hatóság a karanténban lévő személy kérelmére engedélyezheti, hogy 5 napon belül, legalább 48 órás különbséggel, 2 alkalommal PCR-teszttel való egészségügyi vizsgálaton vegyen részt. Amennyiben a tesztek eredménye mindkét alkalommal negatív, úgy az járványügyi hatóság felmentést ad a kérelmezőnek a „karanténkötelezettség” alól. Ez azt jelenti, hogy az érintett személynek karanténba kell vonulnia, azonban a 14 napos karanténkötelezettség letöltésének fennmaradó része alól mentesülhet a két negatív teszttel rendelkező személy. Újdonság, hogy az első PCR-tesztet érvényesnek ismerik el a magyar hatóságok, ha azt a fenti feltételeknek megfelelően a schengeni térségbe tartozó államban, az Egyesült Államokban vagy Kanadában végezték el, és annak eredményét az érintett magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja.

2.     Nem magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések

Főszabály szerint nem magyar állampolgárságú személy személyforgalomban Magyarország területére nem léphet be. A belépési korlátozás alól körülmények fennállása esetén a belépés helye szerinti rendőri szerv felmentést adhat. Ilyen indok – a teljesség igénye nélkül –, ha a belépés célja magyar hatóság vagy bíróság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen részvétel, egészségügyi intézmény beutalójával egészségügyi ellátás igénybevétele, hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség, vagy hozzátartozó ápolása.

A külföldi állampolgár kérelmét elektronikusan, magyarul vagy angol nyelven köteles benyújtani, s mellékelnie kell a felhasználni kívánt útiokmányának másolatát, valamint a a beutazás célját igazoló okiratot. A kérelmet cégkapun, ügyfélkapun vagy a rendőrség oldalán, elektronikus űrlapon keresztül lehet benyújtani.

Amennyiben az illetékes rendőri szerv a belépési engedélyt megadja, a belépni kívánó személy a határátlépéskor köteles az egészségügyi vizsgálat tűrésére. Ha a vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, úgy a külföldi állampolgár meglépését az illetékes rendőri szerv megtagadja. Amennyiben a fertőzés gyanúja nem merül fel, úgy a fentebb említett 14 napos karantén-kötelezettség lép életbe, amely alól a fentiekben meghatározott módon, 5 napon belül, legalább 48 órás eltéréssel, két alkalommal elvégzett negatív PCR-teszt mentesít.

Új szabályok vonatkoznak az üzleti, illetve gazdasági célú beutazásra is. Ennek értelmében, amennyiben magyar állampolgár üzleti, illetve gazdasági célú tevékenység végzését követően tér vissza Magyarország területére, úgy korlátozás nélkül beléphet az országba. Amennyiben a fenti indok hitelességével kapcsolatban kétség merül fel, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz alkalmazni kell a karanténkötelezettségre irányadó szabályokat.

Hasonló szabályok vonatkoznak a nem magyar állampolgár üzleti, illetve gazdasági célú beutazására is: amennyiben külföldi állampolgár ezen tevékenység céljából utazik Magyarországra, úgy korlátozás nélkül beléphet.  Amennyiben kétség merül fel a belépés indokával kapcsolatban, úgy a külföldiekre vonatkozóm általános szabályokat kell alkalmazni (lásd: belépési tilalom és annak kivételei).

Különös szabályok vonatkoznak továbbá a kapcsolt vállalkozások közötti utazásra, ugyanis a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazás keretében, az érintett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója bármely állam területéről érkezve korlátozás nélkül beléphet Magyarország területére.

A rendelet további speciális szabályokat állapít meg többek között az ingázókra, sportolókra, átutazókra. Eltérő rendelkezések vonatkoznak továbbá a magyar állampolgárok Csehország, Lengyelország és Szlovákia területéről való beutazásáról, valamint a cseh, lengyel és szlovák állampolgárok magyarországi beutazására is.

dr. Kandikó Csanád

Székhelyáthelyezés az Európai Unióban

2020.06.23.

Egy álom valóra válik: hamarosan lehetséges lesz a székhelyáthelyezés uniós államok között

2019. november 27-e egy történelmi napja az európai uniós társasági jognak, ezen napon fogadták el ugyanis a 2019/2121 irányelvet, amely jelentős változásokat hoz az európai uniós vállalkozások székhelyének áthelyezése tekintetében.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Bírósága már több mint egy évtizede szorgalmazta a tagállamok közötti székhelyáthelyezés szabályozását, ezek a felhívások azonban süket fülekre találtak az Európai Bizottságnál.

A korábbi szabályozás meglehetősen költséges és bonyolult volt azon társaságok részére, melyek az európai unió egyik tagállamból egy másik tagállamba akarták helyezni székhelyüket. Az irányelv tagállamok általi átültetéséig – azaz a székhelyáthelyezésre vonatkozó belső, nemzeti jogszabály meghozataláig – két út áll(t) a társaságok előtt

1. a társaság megszüntetése az eredeti (származási) tagállamban, majd egy új társaság alapítása a fogadó államban (amely az új székhely)

2. egy társaság alapítása a fogadó államban (ahol az új székhelye lesz a társaságnak) és a származási tagállam szerinti társaság összeolvadása az újonnan alapított társasággal, az új társaság székhelyén.

A – még jelenleg is alkalmazandó – szabályozás nehézségét az adja, hogy a társaság jogi személyiségét nem tudja megőrizni a székhely áthelyezése során. Ezen alapproblémát sikerült megoldania az új irányelvnek, hiszen a tagállami implementáció után a tőkeegyesítő társaságok jogi személyiségüknek fenntartása mellett helyezhetik át székhelyüket az európai unión belül, a fogadó állam társasági formájába történő átalakulás során.

Ennek az új szabálynak három lényeges következménye van:

1. vagyonjogi következmény: a társaság teljes aktív és passzív vagyonával, szerződésével, hiteleivel, kötelezettségeivel és jogaival az átalakult társaság bír.

2. társasági jogi, tagsági következmény: a társaság tagjai főszabály szerint az átalakult társaság tagjai maradnak – kivéve azokat a tagokat, akik az átalakulás, azaz székhelyáthelyezés ellen szavaztak és nem kívánnak a továbbiakban a társaság tagjai maradni.

3. munkajogi következmény. a munkaviszonyokból vagy munkaszerződésekből eredő, átalakulás időpontjában fennálló jogokkal és kötelezettségekkel az átalakult társaság bír.

Amint az fent is látható, az irányelv hatálya csak a tőkeegyesítő társságra terjed ki, amelyek Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság, azaz egy betéti társaság például nem tudja ezen irányelv alapján áthelyezni székhelyét.

Az irányelv külön kitér a székhelyáthelyezés (átalakulás) részletes eljárási szabályaira is. Ennek első lépése a társaság döntéshozó szervének átalakulási tervezete, majd az ügyvezető szervnek tájékoztatást kell készítenie a munkavállalók és társasági tagok részére arról, hogy miképpen érinti őket a társaság székhelyének megváltozása. Ezután egy független szakértő jelentést készít az átalakulási tervről, illetve a társaság legfőbb szerve értesíti a társaság hitelezőit, tagjait és munkavállalóit a székhelyáthelyezésről, akik észrevételeket tehetnek a társaságnak. Végül a társaság legfőbb szerve legalább 2/3-os, legfeljebb 90%-os többséggel elfogadja az átalakulásról szóló határozatot. A származási tagállamban az utolsó lépés – ha minden jogszabályi kötelezettségnek eleget tett a társaság – az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása az illetékes hatóság által, amely Magyarországon minden bizonnyal az illetékes Törvényszék Cégbírósága lesz.

Az átalakulás ezek után az új székhely szerinti tagállamban folytatódik, ahol az átalakulást megelőző tanúsítványt a származási tagállamban eljáró hatóság egy, erre a célra szolgáló rendszeren keresztül megosztja a fogadó tagállam hatóságaival. A fogadó állam illetékes hatóságának különösen azt kell biztosítania, hogy a társaság megfeleljen a fogadó államban a társaság alapítására és bejegyzésére irányadó előírásoknak. A fogadó államban az eljárás a társaság átalakulási tervezetének társaság általi benyújtásával veszi kezdetét. Amennyiben minden releváns feltétel teljesül, a fogadó állam illetékes hatóságának jóvá kell hagynia az átalakulást, azaz a társaság az új székhelye szerinti államban, a székhely szerinti állam megfelelő társasági formája szerint bejegyzésre kerül.

Ahogyan a fentiekben is látható, a vállalkozások határon átnyúló székhelyáthelyezése gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé fog válni. Hogy pontosan mikor, az a tagállami jogalkotástól függ, amelynek határidejére 2023. január 31-et határozza meg az irányelv. Amennyiben kíváncsi a tagállamok közötti székhelyáthelyezés részletes szabályaira, forduljon bizalommal a Dr. Halmos Bálint Ügyvédi Irodához.

Kandikó Csanád