A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eljárásjogi intézkedések
2020.04.25.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eljárásjogi intézkedések, gyakorlati tapasztalatok
A koronavírus járványra tekintettel 2020. március 14. napján hatályba lépett az 5/2020. (III. 14.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.
A kormányrendelet kihirdetését követően a legtöbb magyar hatóság, szerv, és intézmény megpróbált adaptálódni a rendkívüli helyzethez, és napi ügyviteli gyakorlatában az elektronikus kapcsolattartás került előtérbe a Felek személyes, fizikai megjelenése nélkül
Az elmúlt egy hónap tapasztalata az, hogy azon hatóságok, intézmények, szervek (pl. Cégbíróság, NAV, végrehajtók) amelyeknél már működött az elektronikus kapcsolattartás, a korábbiakhoz képest bár hosszabb határidőkkel, de változatlan eljárásrenddel, zavartalan feltételekkel dolgoznak.
Azon hatóságok, amelyek eddig sem voltak felkészülve az elektronikus kapcsolattartásra, például az ingatlan-nyilvántartási hatóság, a járvány idejére kialakítottak saját átmeneti eljárásrendet a személyes ügyfélfogadás teljes szünetelése mellett. Sajnos az elmúlt hónap tapasztalatai alapján ezen hatóságok előtt az eljárás jóval időigényesebb és körülményesebb az eddigiekhez képest.
A veszélyhelyzet alatti bírósági működési rend szabályai „A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről” szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet fontos előírása alapján az alábbiak szerint változtak; 2020. március 31. napjáig ideiglenes ítélkezési szünet volt hatályban.
Jelenleg a legnagyobb nóvum, hogy a tárgyalási szakban az érdemi tárgyalást, illetve a még a régi polgári perrendtartás alá tartozó ügyekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. A bíróságok tartanak ugyan tárgyalásokat, azonban a felek személyes, fizikai megjelenése nélkül, videókonferenciaként. Amennyiben technikailag a fél ennek zavartalan lebonyolítását nem tudja vállalni, úgy írásban, elektronikus úton kerül rögzítésre nyilatkozata. A bíróságok az ítéletet tárgyaláson kívül hozzák meg.
A közjegyzői eljárások egy része eddig is elektronikusan működött, erre tekintettel fizetési meghagyásos eljárások indítására változatlanul van lehetőség a közjegyzőknél. A hagyatéki eljárásokban a veszélyhelyzet ideje alatt viszont tárgyalást nem lehet kitűzni. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el, ha pedig enélkül is el tud járni, akkor írásban érintkezik a felekkel és így hozza meg a hagyatékátadó végzést.
Jelentős fejlemény a gyakorló ügyvédek körében a Magyar Ügyvédi Kamara iránymutatása szerinti távazonosítás és távellenjegyzés gyakorlati alkalmazásának megnövekedett jelentősége. A távazonosítás és távellenjegyzés intézménye lehetőséget teremt arra, hogy megfelelő eljárási garanciák betartásával a távollévők közötti ügyleteket személyes interakció nélkül konkludáljuk.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó, akár a Pmt. hatálya alá nem tartozó ügyekben van lehetőség távazonosításra, függetlenül attól, hogy az eljáró ügyvéd találkozott-e előzetesen az ügyféllel vagy sem.
A 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Pmt. szabályzat) 5.1-5.3. pontja alapján az azonosításra előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is sor kerülhet. A Pmt. hatálya alá tartozó esetekben a távazonosításra tehát a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus hírközlési eszköz útján kerülhet sor, azonban célszerű az okiratbiztonság érdekében ezeket a szabályokat alkalmazni a Pmt. hatálya alá nem tartozó azonosítások esetén is. Gyakorlatilag az ügyvéd egy videokonferencia során a személyes okmányok bemutatása mellett jogosult az ügyfelet személyes találkozás nélkül azonosítani.
A Távelőttemezés (videotelefon útján történ aláírás) intézménye lehetőséget ad arra, hogy ha a fél azonosítását az ügyvéd már korábban akár az adott, akár más korábbi ügyben, akár személyesen, akár távazonosítás útján maga elvégezte, akkor jogosult az okiratot ellenjegyezni akkor is, ha az okirat aláírása, illetve az aláírás sajátként történő elismerése fizikailag nem az ügyvéd vagy a helyettesítésére jogosult jelenlétében, hanem videotelefon útján történt.
Ez a lehetőség akkor is nyitva áll, ha a fél a papíralapú okiratot belföldön vagy külföldön írja alá, illetve ha a fél az ügyvédnek szóló meghatalmazást ír alá, feltéve, hogy azt az ügyvéd ellenjegyzi. A videotelefonon alapuló ellenjegyzés során minden esetben az okirat tartalmát a féllel közösen különös figyelemmel célszerű egyeztetni.
A távazonosítás és távelőttemezés intézményének alkalmazása nagyon praktikus különösen cégeljárások, illetve ingatlan ügyletek során.
Dr. Boda Rózsa