Székhelyáthelyezés az Európai Unióban
2020.06.23.
Egy álom valóra válik: hamarosan lehetséges lesz a székhelyáthelyezés uniós államok között
2019. november 27-e egy történelmi napja az európai uniós társasági jognak, ezen napon fogadták el ugyanis a 2019/2121 irányelvet, amely jelentős változásokat hoz az európai uniós vállalkozások székhelyének áthelyezése tekintetében.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Bírósága már több mint egy évtizede szorgalmazta a tagállamok közötti székhelyáthelyezés szabályozását, ezek a felhívások azonban süket fülekre találtak az Európai Bizottságnál.
A korábbi szabályozás meglehetősen költséges és bonyolult volt azon társaságok részére, melyek az európai unió egyik tagállamból egy másik tagállamba akarták helyezni székhelyüket. Az irányelv tagállamok általi átültetéséig – azaz a székhelyáthelyezésre vonatkozó belső, nemzeti jogszabály meghozataláig – két út áll(t) a társaságok előtt
a társaság megszüntetése az eredeti (származási) tagállamban, majd egy új társaság alapítása a fogadó államban (amely az új székhely)
egy társaság alapítása a fogadó államban (ahol az új székhelye lesz a társaságnak) és a származási tagállam szerinti társaság összeolvadása az újonnan alapított társasággal, az új társaság székhelyén.
A – még jelenleg is alkalmazandó – szabályozás nehézségét az adja, hogy a társaság jogi személyiségét nem tudja megőrizni a székhely áthelyezése során. Ezen alapproblémát sikerült megoldania az új irányelvnek, hiszen a tagállami implementáció után a tőkeegyesítő társaságok jogi személyiségüknek fenntartása mellett helyezhetik át székhelyüket az európai unión belül, a fogadó állam társasági formájába történő átalakulás során.
Ennek az új szabálynak három lényeges következménye van:
vagyonjogi következmény: a társaság teljes aktív és passzív vagyonával, szerződésével, hiteleivel, kötelezettségeivel és jogaival az átalakult társaság bír.
társasági jogi, tagsági következmény: a társaság tagjai főszabály szerint az átalakult társaság tagjai maradnak – kivéve azokat a tagokat, akik az átalakulás, azaz székhelyáthelyezés ellen szavaztak és nem kívánnak a továbbiakban a társaság tagjai maradni.
munkajogi következmény. a munkaviszonyokból vagy munkaszerződésekből eredő, átalakulás időpontjában fennálló jogokkal és kötelezettségekkel az átalakult társaság bír.
Amint az fent is látható, az irányelv hatálya csak a tőkeegyesítő társságra terjed ki, amelyek Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság, azaz egy betéti társaság például nem tudja ezen irányelv alapján áthelyezni székhelyét.
Az irányelv külön kitér a székhelyáthelyezés (átalakulás) részletes eljárási szabályaira is. Ennek első lépése a társaság döntéshozó szervének átalakulási tervezete, majd az ügyvezető szervnek tájékoztatást kell készítenie a munkavállalók és társasági tagok részére arról, hogy miképpen érinti őket a társaság székhelyének megváltozása. Ezután egy független szakértő jelentést készít az átalakulási tervről, illetve a társaság legfőbb szerve értesíti a társaság hitelezőit, tagjait és munkavállalóit a székhelyáthelyezésről, akik észrevételeket tehetnek a társaságnak. Végül a társaság legfőbb szerve legalább 2/3-os, legfeljebb 90%-os többséggel elfogadja az átalakulásról szóló határozatot. A származási tagállamban az utolsó lépés – ha minden jogszabályi kötelezettségnek eleget tett a társaság – az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása az illetékes hatóság által, amely Magyarországon minden bizonnyal az illetékes Törvényszék Cégbírósága lesz.
Az átalakulás ezek után az új székhely szerinti tagállamban folytatódik, ahol az átalakulást megelőző tanúsítványt a származási tagállamban eljáró hatóság egy, erre a célra szolgáló rendszeren keresztül megosztja a fogadó tagállam hatóságaival. A fogadó állam illetékes hatóságának különösen azt kell biztosítania, hogy a társaság megfeleljen a fogadó államban a társaság alapítására és bejegyzésére irányadó előírásoknak. A fogadó államban az eljárás a társaság átalakulási tervezetének társaság általi benyújtásával veszi kezdetét. Amennyiben minden releváns feltétel teljesül, a fogadó állam illetékes hatóságának jóvá kell hagynia az átalakulást, azaz a társaság az új székhelye szerinti államban, a székhely szerinti állam megfelelő társasági formája szerint bejegyzésre kerül.
Ahogyan a fentiekben is látható, a vállalkozások határon átnyúló székhelyáthelyezése gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé fog válni. Hogy pontosan mikor, az a tagállami jogalkotástól függ, amelynek határidejére 2023. január 31-et határozza meg az irányelv. Amennyiben kíváncsi a tagállamok közötti székhelyáthelyezés részletes szabályaira, forduljon bizalommal a Dr. Halmos Bálint Ügyvédi Irodához.
Kandikó Csanád