Külföldi cégből magyar vállalkozás? 2022 augusztusától lehetséges!

21/04/2022

2022. augusztus elseje fontos napja lesz a magyar társasági jognak, ekkor lép ugyanis hatályba a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény.

A hosszú és bonyolult cím igen fontos tartalmat takar, leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy lehetővé teszi, hogy egy európai unióban székhellyel rendelkező társaságból magyar társaság legyen, vagy egy magyar társaság az EU más államába tegye át székhelyét anélkül, hogy jogi személyisége megszűnne.

A határokat átnyúló társasági átalakulás tisztes múltra tekinthet vissza. Ennek első magyarországi megjelenése a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (Tetv.) volt. A Tetv. több szempontból úttörőnek számított e tekintetben, ugyanis megnyitotta az utat ahhoz, hogy az egyes társaságok, vállalatok az EU-n belül könnyebben összehangolják döntéshozatali folyamatukat, s ezáltal költséghatékonyabban működhessenek. A Tetv. hátránya Achilles-ínja a szűkkörű szabályozási terület volt, a törvény ugyanis kizárólag a társaságok egyesülése tekintetében volt irányadó, az átalakulás teljes – azaz székhely-áthelyezésre és szétválásra kiterjedő – szabályozása kimaradt a jogszabályból.

Ahogy korábbi cikkünkben1 már említésre került, eddig nem volt lehetséges a társaság jogi személyiségének folyamatos fennállása, az eddig alkalmazható eljárások meglehetősen költségesek, bonyolultak és időigényesek voltak. Ez a jogszabályi környezet sok kis- és középvállalkozást hátráltatott abban, hogy a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytasson, melyet tovább bonyolított a jogharmonizáció hiánya is.

Ezt a problémát igyekszik kiküszöbölni az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, (EU) 2019/2121 (2019. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelynek rendelkezéseit 2023. január 31-ig kell átültetni az egyes tagállamoknak.

A hazai jogalkotó az implementálási kötelezettségének az említett, 2021. évi CXXIV. törvénnyel eleget tett, s a törvény nagy része 2022. augusztus 1. napján, más része (például munkavállalókra vonatkozó egyes szabályok) 2022. szeptember 1. napján lépnek hatályba.

A törvény hatálya az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a tőkeegyesítő társaságokra terjed ki, mely Magyarország esetében a korlátolt felelősségű társaságokat és részvénytársaságokat foglalja magában, azaz egy Bt-nek vagy Kkt-nek nincsen lehetősége határon átnyúló átalakulásra jogi személyiségének egyidejű fenntartása mellett.

A magyar szabályozás a hitelezővédelmi szempontok figyelembevételével nem teszi lehetővé a társaság részvételét határon átnyúló átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban több esetben. Ilyen például, ha kényszertörlési eljárás indult a társasággal szemben, az csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy olyan polgári nemperes eljárás alatt áll, amelynek célja, hogy a társaság a hitelezőivel való megegyezéssel képes legyen a pénzügyi vagy vagyoni helyzetének, illetve működésének reorganizációjára vagy restrukturálására.

A jogszabály az irányelvvel összhangban az átalakulásra vonatkozó új szabályok szerint rendelkezéseket tartalmaz a határon átnyúló szétválás tekintetében, valamint újraszabályozza a határon átnyúló egyesüléseket is.

A törvény határon átnyúló átalakuláson azt érti, amikor amelynek során a cégnyilvántartásba bejegyzett társaság (Magyarországon Kft., Zrt. vagy Nyrt.) a jogi személyiségének megőrzése mellett jogutód nélküli megszűnés - végelszámolás vagy felszámolás - nélkül a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti tőkegyesítő társasági formává alakítja át, és legalább a székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át.

Az határokon átnyúló átalakulásról a társaság legfőbb szerve dönt, amely után ki kell dolgozni és közzé kell tenni az átalakulási tervezetet, mely tartalmazza az átalakulással kapcsolatos legfontosabb információkat. Ilyen például az átalakulás menetrendje, létesítő okirat vagy a tagoknak ajánlott biztosíték. Az átalakulási tervezet részét képezi továbbá a jogelőd és jogutód társaság záró-, és nyitó vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete is, valamint a vezető tisztségviselő azon nyilatkozata, amely értelmében az általa ismert körülmények alapján nincsen akadálya a határokon átnyúló átalakulásnak.

Garanciális elemként könyvvizsgáló közreműködését is előírja a törvény, akinek eljárása során az átalakulási tervezet mellett meg kell vizsgálni a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint át kell tekintenie az átalakulás következtében kilépő tagoknak felajánlott pénzbeli kártalanítás cserearányát is.

Az irányelvnek megfelelően a törvényben is három privilegizált csoport szerepel az átalakulási eljárásban: a tagok, a munkavállalók, valamint a társaság hitelezői.

A társaságnak jelentést kell készítenie a tagok és a munkavállalók számára, mely lehet egy egységes szerkezetbe foglalva, illetve külön jelentés a két privilegizált csoport részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a határon átnyúló átalakulás indokait, jogi és gazdasági vonatkozásait, valamint az átalakulás tagokra és munkavállalókra gyakorolt hatásait. A tagokra vonatkozó jelentésben jogorvoslati lehetőségekről és a kilépési jogukkal kapcsolatos információkat is fel kell tüntetni.

A munkavállalók és tagok mellett különös figyelem hárul a társaság hitelezőinek védelmére is. Amennyiben a hitelezők nem elégedettek a társaság által az átalakulási tervezetben részükre nyújtott biztosítékokkal, úgy a hitelezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy bírói jogérvényesítés útján kérjenek megfelelő biztosítékokat a társaságtól.

További garanciális előírás a nyilvánosságra hozatali kötelezettség, mely a Cégközlönyben történő közzététel útján biztosítja az átalakulással kapcsolatos adatok elérhetőségét.

Az átalakulási tervezetről a társaság legfőbb szerve minősített többséggel dönt. A tervezetet elutasító tagoknak a törvény biztosítja a kilépés jogát, amely esetben a tagok társasági részesedésük értékének megfelelő kártalanításban részesülnek.

Az átalakulási tervezet és a kapcsolódó okiratok elfogadása után a társaság tanúsítvány kiadását kezdeményezi a bíróságnál, amely igazolja, hogy a törvény által előírt szükséges intézkedéseket a társaság teljesítette. A bíróság a magyar jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítésén túl azt is vizsgálja, hogy az átalakulásnak célja-e a nemzeti vagy uniós jog kijátszása, vagy az átalakulás csalárd vagy visszaélésszerű magatartást megvalósít-e. Abban az esetben, amennyiben ezek valamelyike fennáll, a bíróság megtagadja a tanúsítvány kiadását.

A cégbíróság ezen felül felkeresi a céggel kapcsolatban hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóságokat (például ingatlan-nyilvántartás).

A bíróságnak a kérelem társaság általi benyújtásától számított kilencvenedik napig el kell döntenie, hogy kiadja-e az átalakulást megelőző tanúsítványt.

Abban az esetben, amennyiben külföldi társaság kívánja székhelyét Magyarországra áthelyezni, úgy a származási tagállamban (azaz külföldön) kiállított tanúsítvány kiállítását követő 30 napon kell benyújtani a magyar társaság bejegyzése iránti kérelmet a társaság székhelye szerint illetékes magyar cégbírósághoz. A cégbíróság a külföldön kiállított tanúsítványt a származási tagállamban hatályos jogszabályoknak megfelelés igazolásának kell tekinteni, abban vizsgált körülményre a hazai cégbíróság vizsgálatának már nem kell kiterjednie.

A határon átnyúló átalakulás legfőbb jogkövetkezménye, hogy annak eredményeképp létrejött magyar társaság a jogelőd társaság általános jogutódja, jogi személyiségét, vagyonát – eszközeit és forrásait – megőrzi, s megilleti minden jog, kötelezettség – beleértve a munkaviszonyt is – amellyel a jogelőd társaság rendelkezett.

A törvény a határokon átnyúló egyesülés és szétválás tekintetében a határon átnyúló átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza háttérszabályként.

Ahogyan a fentiekben is látható, a vállalkozások határon átnyúló székhelyáthelyezése gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé fog válni 2022. augusztus 1-től. Amennyiben kíváncsi a tagállamok közötti átalakulás részletes szabályaira, forduljon bizalommal a Ügyvédi Irodánkhoz.

1 https://www.legal-society.com/hu/kezdolap/blog/szkhelythelyezs-az-eurpai-uniban