Olaszországból rendeltem, hibásan teljesítettek, mi tévő legyek?

„Olaszországból rendeltem egy terméket, hibásan teljesítettek, mi tévő legyek?” – hangzik el gyakran a kérdés, amire a válasz nem is olyan egyszerű. Mi történik akkor, ha egy Itáliából rendelt bútor nem az általunk megrendelt formában érkezik meg, és ez a hiba nem a szállító felelősségére vezethető vissza? Ezekre a kérdésekre keresek választ a jelen cikkben.

Fontos megjegyezni, hogy minden jogeset más és más, a jelen kis tanulmány célja csupán a kérdéskör általános bemutatása. Abban az esetben, amennyiben a fent említett kérdés merülne fel Önben, forduljon a Dr. Halmos Bálint Ügyvédi Irodához, mely már másfél évtizedes jártasságra tett szert nemzetközi magánjog területén!

Joghatóság és alkalmazandó jog

Már a cikk elején ki kell térni két, nemzetközi megrendelések esetén alapvető fogalom, a joghatóságra és az alkalmazandó jog jelentésére.

A joghatóságot egyszerűen egy államok közötti ügyelosztásként lehet definiálni, amely azt dönti el, mely állam hatóságai vagy bírósági jogosultak/kötelesek eljárni egy adott ügyben. Az alkalmazandó jog – ahogy neve is mutatja – pedig azt határozza meg, mely állam jogát kell alkalmazni az adott ügyben. Egyszerűbben fogalmazva: míg a joghatóság az eljárás helyét definiálja, addig az alkalmazandó jog az adott ügyben felhívandó állam jogának kérdését rendezi.

Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazandó jog és joghatóság nem jár kéz a kézben: előfordulhat, hogy a joghatósággal rendelkező állam eljáró bíróságának egy másik állam jogát kell részben vagy egészben alkalmaznia egy eljárásban.

A jogszabályok útvesztői

Egy nemzetközi elemet tartalmazó ügynél tehát az első kérdések mindig a joghatóságra és alkalmazandó jogra vonatkoznak. Ezen szabályok sokrétűek, lehetnek többek között az adott államok saját belső normái, államközi egyezmények és nemzetközi szerződéses normák.

A jelen eset leegyszerűsítése érdekében tegyük fel, hogy két uniós tagállam, Olaszország és Magyarország érintett az ügyben. Ebben az esetben könnyebb a dolgunk, mivel a magyar nemzetközi magánjogról szóló törvény értelmében az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusát kell elsősorban alkalmazni. Azaz az alkalmazandó jog és joghatóság kérdésében az EU-s rendeletek elsőbbséget élveznek.

Joghatóság

A joghatóság kérdésében jelen esetben a Brüsszel Ia rendeletet (teljes nevén: az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról) kell alkalmazni. Az alkalmazandó jog esetén pedig a Róma I. rendelet szabályai (teljes nevén: az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról) az irányadók.

A Brüsszel Ia rendelet alapelve az, hogy a joghatóság abban a tagállamban gyakorolható, amelyben az alperes állandó lakóhellyel rendelkezik, állampolgárságára való tekintet nélkül, és ez az állandó lakóhely meghatározása annak az EU-tagállamnak a nemzeti jogával összhangban történik, ahol az esetet bíróság elé vitték.

Lehetőség van peres eljárás indítására egy alperes ellen egy másik tagállamban is, ezek az ún. különös joghatóság esetei. Ilyen például az az eset, amikor az eljárás tárgya szerződés, ebben az esetben főszabályként a kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság jár el. Különös joghatóságként szabályozza a rendelet a tartással és jogellenes károkozással kapcsolatos kérdéseket, s sajátos joghatósági szabályok vonatkoznak a fogyasztókra is, amely egy olasz társaság és természetes személy közötti megrendelés esetén lehet releváns. Fogyasztók esetében lehetőség van arra is, hogy a fogyasztó a másik szerződő felet a saját (azaz fogyasztó) lakóhelye előtti bíróság előtt perelje be. Azaz egy magyar fogyasztónak adott esetben lehetősége lehet egy olasz társasággal szemben Magyarországon pert indítania, ehhez azonban az eset összes körülményét meg kell vizsgálni.

Alkalmazandó jog

A joghatósághoz hasonlóan összetett az alkalmazandó jog kérdésköre is. Fontos kiemelni, hogy a Róma I. rendelet nem alkalmazható többek között az adó- vagy vámügyek mellett a családi kapcsolatok, házassági vagyonjog és társasági jog területén sem.

Mindens esetben azt kell megvizsgálni először, hogy a felek éltek-e jogválasztással, ugyanis ebben az esetben a választott állam joga az irányadó az adott szerződésre. Amennyiben a felek nem éltek a jogválasztás lehetőségével, úgy a szerződés típusa az irányadó. Az áruértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szerződések esetében azon ország joga irányadó, ahol az eladó, a szolgáltatást nyújtó fél tartózkodási helye található.

Ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti ország jogát kell alkalmazni.

A fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti jog abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a szerződő fél üzleti vagy szakmai tevékenységét abban az országban folytatja, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található vagy minden más esetben ilyen jellegű tevékenységei ebbe az országba vagy az ezen országot is magában foglaló országokba irányulnak, és a szerződés e tevékenységekkel kapcsolatos. Így adott esetben lehetőség van arra, hogy egy olasz társasággal kötött fogyasztói szerződést a magyar jog szerint ítéljenek meg.

Fontos kiemelni, hogy a jelen cikk pusztán egy általános képet kívánt bemutatni az olasz-magyar és más uniós államok közötti nemzetközi magánjogi szerződések vonatkozásában.