Frissítve: A határátlépés szabályai 2020. szeptember 1-től

2020/09/08

Ahogy a virológusok korábban már megjósolták, megérkezett a COVID-19 második hulláma, ez pedig magával vonta az újabb korlátozó intézkedések bevezetését. Jelen cikkben ezeknek a 2020. szeptember 1-től hatályba lépő intézkedéseknek lényegi pontjait mutatom be.

1.     Magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok

A rendelet különbséget tesz magyar, valamint külföldi állampolgárok között. Fontos megjegyezni, hogy a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek többek között a Magyarországon álladó tartózkodásra jogosultak, valamint családtagjaik.

A külföldről hazaérkező magyar állampolgár a határon az egészségügyi vizsgálat tűrésére köteles. Amennyiben ez a vizsgálat fertőzés gyanúját állapítja meg, úgy a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban, vagy, amennyiben ez nem jelent járványügyi kockázatot, házi karanténban kerül elhelyezésre.

Amennyiben a fertőzés gyanúja nem merül fel, úgy a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár 14 napra hatósági házi karanténban, a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár pedig az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban köteles tartózkodni.

A járványügyi hatóság a karanténban lévő személy kérelmére engedélyezheti, hogy 5 napon belül, legalább 48 órás különbséggel, 2 alkalommal PCR-teszttel való egészségügyi vizsgálaton vegyen részt. Amennyiben a tesztek eredménye mindkét alkalommal negatív, úgy az járványügyi hatóság felmentést ad a kérelmezőnek a „karanténkötelezettség” alól. Ez azt jelenti, hogy az érintett személynek karanténba kell vonulnia, azonban a 14 napos karanténkötelezettség letöltésének fennmaradó része alól mentesülhet a két negatív teszttel rendelkező személy. Újdonság, hogy az első PCR-tesztet érvényesnek ismerik el a magyar hatóságok, ha azt a fenti feltételeknek megfelelően a schengeni térségbe tartozó államban, az Egyesült Államokban vagy Kanadában végezték el, és annak eredményét az érintett magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja.

2.     Nem magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések

Főszabály szerint nem magyar állampolgárságú személy személyforgalomban Magyarország területére nem léphet be. A belépési korlátozás alól körülmények fennállása esetén a belépés helye szerinti rendőri szerv felmentést adhat. Ilyen indok – a teljesség igénye nélkül –, ha a belépés célja magyar hatóság vagy bíróság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen részvétel, egészségügyi intézmény beutalójával egészségügyi ellátás igénybevétele, hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség, vagy hozzátartozó ápolása.

A külföldi állampolgár kérelmét elektronikusan, magyarul vagy angol nyelven köteles benyújtani, s mellékelnie kell a felhasználni kívánt útiokmányának másolatát, valamint a a beutazás célját igazoló okiratot. A kérelmet cégkapun, ügyfélkapun vagy a rendőrség oldalán, elektronikus űrlapon keresztül lehet benyújtani.

Amennyiben az illetékes rendőri szerv a belépési engedélyt megadja, a belépni kívánó személy a határátlépéskor köteles az egészségügyi vizsgálat tűrésére. Ha a vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, úgy a külföldi állampolgár meglépését az illetékes rendőri szerv megtagadja. Amennyiben a fertőzés gyanúja nem merül fel, úgy a fentebb említett 14 napos karantén-kötelezettség lép életbe, amely alól a fentiekben meghatározott módon, 5 napon belül, legalább 48 órás eltéréssel, két alkalommal elvégzett negatív PCR-teszt mentesít.

Új szabályok vonatkoznak az üzleti, illetve gazdasági célú beutazásra is. Ennek értelmében, amennyiben magyar állampolgár üzleti, illetve gazdasági célú tevékenység végzését követően tér vissza Magyarország területére, úgy korlátozás nélkül beléphet az országba. Amennyiben a fenti indok hitelességével kapcsolatban kétség merül fel, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz alkalmazni kell a karanténkötelezettségre irányadó szabályokat.

Hasonló szabályok vonatkoznak a nem magyar állampolgár üzleti, illetve gazdasági célú beutazására is: amennyiben külföldi állampolgár ezen tevékenység céljából utazik Magyarországra, úgy korlátozás nélkül beléphet.  Amennyiben kétség merül fel a belépés indokával kapcsolatban, úgy a külföldiekre vonatkozóm általános szabályokat kell alkalmazni (lásd: belépési tilalom és annak kivételei).

Különös szabályok vonatkoznak továbbá a kapcsolt vállalkozások közötti utazásra, ugyanis a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazás keretében, az érintett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója bármely állam területéről érkezve korlátozás nélkül beléphet Magyarország területére.

A rendelet további speciális szabályokat állapít meg többek között az ingázókra, sportolókra, átutazókra. Eltérő rendelkezések vonatkoznak továbbá a magyar állampolgárok Csehország, Lengyelország és Szlovákia területéről való beutazásáról, valamint a cseh, lengyel és szlovák állampolgárok magyarországi beutazására is.

dr. Kandikó Csanád

Székhelyáthelyezés az Európai Unióban

2020.06.23.

Egy álom valóra válik: hamarosan lehetséges lesz a székhelyáthelyezés uniós államok között

2019. november 27-e egy történelmi napja az európai uniós társasági jognak, ezen napon fogadták el ugyanis a 2019/2121 irányelvet, amely jelentős változásokat hoz az európai uniós vállalkozások székhelyének áthelyezése tekintetében.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Bírósága már több mint egy évtizede szorgalmazta a tagállamok közötti székhelyáthelyezés szabályozását, ezek a felhívások azonban süket fülekre találtak az Európai Bizottságnál.

A korábbi szabályozás meglehetősen költséges és bonyolult volt azon társaságok részére, melyek az európai unió egyik tagállamból egy másik tagállamba akarták helyezni székhelyüket. Az irányelv tagállamok általi átültetéséig – azaz a székhelyáthelyezésre vonatkozó belső, nemzeti jogszabály meghozataláig – két út áll(t) a társaságok előtt

1. a társaság megszüntetése az eredeti (származási) tagállamban, majd egy új társaság alapítása a fogadó államban (amely az új székhely)

2. egy társaság alapítása a fogadó államban (ahol az új székhelye lesz a társaságnak) és a származási tagállam szerinti társaság összeolvadása az újonnan alapított társasággal, az új társaság székhelyén.

A – még jelenleg is alkalmazandó – szabályozás nehézségét az adja, hogy a társaság jogi személyiségét nem tudja megőrizni a székhely áthelyezése során. Ezen alapproblémát sikerült megoldania az új irányelvnek, hiszen a tagállami implementáció után a tőkeegyesítő társaságok jogi személyiségüknek fenntartása mellett helyezhetik át székhelyüket az európai unión belül, a fogadó állam társasági formájába történő átalakulás során.

Ennek az új szabálynak három lényeges következménye van:

1. vagyonjogi következmény: a társaság teljes aktív és passzív vagyonával, szerződésével, hiteleivel, kötelezettségeivel és jogaival az átalakult társaság bír.

2. társasági jogi, tagsági következmény: a társaság tagjai főszabály szerint az átalakult társaság tagjai maradnak – kivéve azokat a tagokat, akik az átalakulás, azaz székhelyáthelyezés ellen szavaztak és nem kívánnak a továbbiakban a társaság tagjai maradni.

3. munkajogi következmény. a munkaviszonyokból vagy munkaszerződésekből eredő, átalakulás időpontjában fennálló jogokkal és kötelezettségekkel az átalakult társaság bír.

Amint az fent is látható, az irányelv hatálya csak a tőkeegyesítő társságra terjed ki, amelyek Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság, azaz egy betéti társaság például nem tudja ezen irányelv alapján áthelyezni székhelyét.

Az irányelv külön kitér a székhelyáthelyezés (átalakulás) részletes eljárási szabályaira is. Ennek első lépése a társaság döntéshozó szervének átalakulási tervezete, majd az ügyvezető szervnek tájékoztatást kell készítenie a munkavállalók és társasági tagok részére arról, hogy miképpen érinti őket a társaság székhelyének megváltozása. Ezután egy független szakértő jelentést készít az átalakulási tervről, illetve a társaság legfőbb szerve értesíti a társaság hitelezőit, tagjait és munkavállalóit a székhelyáthelyezésről, akik észrevételeket tehetnek a társaságnak. Végül a társaság legfőbb szerve legalább 2/3-os, legfeljebb 90%-os többséggel elfogadja az átalakulásról szóló határozatot. A származási tagállamban az utolsó lépés – ha minden jogszabályi kötelezettségnek eleget tett a társaság – az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása az illetékes hatóság által, amely Magyarországon minden bizonnyal az illetékes Törvényszék Cégbírósága lesz.

Az átalakulás ezek után az új székhely szerinti tagállamban folytatódik, ahol az átalakulást megelőző tanúsítványt a származási tagállamban eljáró hatóság egy, erre a célra szolgáló rendszeren keresztül megosztja a fogadó tagállam hatóságaival. A fogadó állam illetékes hatóságának különösen azt kell biztosítania, hogy a társaság megfeleljen a fogadó államban a társaság alapítására és bejegyzésére irányadó előírásoknak. A fogadó államban az eljárás a társaság átalakulási tervezetének társaság általi benyújtásával veszi kezdetét. Amennyiben minden releváns feltétel teljesül, a fogadó állam illetékes hatóságának jóvá kell hagynia az átalakulást, azaz a társaság az új székhelye szerinti államban, a székhely szerinti állam megfelelő társasági formája szerint bejegyzésre kerül.

Ahogyan a fentiekben is látható, a vállalkozások határon átnyúló székhelyáthelyezése gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé fog válni. Hogy pontosan mikor, az a tagállami jogalkotástól függ, amelynek határidejére 2023. január 31-et határozza meg az irányelv. Amennyiben kíváncsi a tagállamok közötti székhelyáthelyezés részletes szabályaira, forduljon bizalommal a Dr. Halmos Bálint Ügyvédi Irodához.

Kandikó Csanád

Okiratok elektronikus ellenjegyzése

2020.06.16.

Elektronikus ügyfél-azonosítás és okirat ellenjegyzés

A koronavírus járvány okozta rendkívüli jogrend a jogász szakmát is az elektronikus kapcsolattartásra késztette. Az ügyvédi ellenjegyzés immáron elektronikusan, személyes találkozás nélkül is lebonyolítható, amely különösen előnyös a külföldiek okiratainak ellenjegyzésre.

A magyar jogrendszer több helyen is megköveteli az ún. teljes bizonyító erejű magánokirat használatát, amelynek egyik különleges esete az ügyvéd (vagy kamarai jogtanácsos) által ellenjegyzet okirat. Ilyen ügyvéd által ellenjegyzet okirat szükséges például az ingatlan adás-vételi szerződések esetén az ingatlan nyilvántartáshoz kapcsolódó eljárásokhoz. Az ellenjegyzést az ügyvéd elektronikusan is megteheti, ehhez ma már minden ügyvéd rendelkezik elektronikus aláírással. Az ellenjegyzésre vonatkozó garanciális szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) tartalmazza.

Ügyvédi ellenjegyzés elektronikusan

Az ügyvéd által ellenjegyzet okirat, ellenkező bizonyításáig, tanúsítja azt, hogy az aláíró az okiratban foglalt nyilatkozatot megtette illetve, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, tehát tartalmi szempontból is ad egyfajta biztosítékot, ellenben az egyéb, ’egyszerű’ teljes bizonyító erejű magánokiratokkal (pl. két tanú által aláírt dokumentum).

Az ügyvéd általi ellenjegyzés tehát többletgaranciát jelent, amely bármely jogügyletnél hasznos lehet a felek számára. A magyar jog meghatároz olyan eseteket, amelyben kötelező ilyen ellenjegyzet dokumentumokat használni. Ilyen esetek tipikusan az ingatlan-átruházási szerződések (adásvétel, ajándékozás), a gazdasági társaságokhoz kapcsolódó iratok (alapító okirat, társasági szerződés) illetve egyes hitelügyletekhez kapcsolódó biztosítéki szerződések. Ezeknél tehát elengedhetetlen feltétel az ügyvédi közreműködés.

Az ügyvédi ellenjegyzés egyik feltétele az ún. ügyfél-azonosítás elvégzése. Ez mind személyesen mind pedig elektronikusan (rögzített videó útján) is elvégezhető. Az azonosítás után az okirat aláírását  kell elvégezni, majd az (elektronikusan vagy papír alapon) aláírt dokumentumot megküldeni az ügyvédnek. A megérkezett dokumentumon lévő aláírást fogja az ügyfél videofelvételen sajátjának elismerni, az ügyvéd pedig így ellenjegyezni.

Az ellenjegyzés során az ügyfélnek lehetősége van a saját EGT/OECD tagállamában bejegyzett ügyvéd előtt aláírnia, aláírást elismernie.

Továbbá lehetséges elektronikusan videotelefonon keresztül közvetlenül az ellenjegyző ügyvéd előtt nyilatkoznia. Ilyenkor irodánk gyakorlata alapján aláírás elismerés (ún. távelőttemezés) történik, amelynek során a már megérkezett és aláírt dokumentumról nyilatkoztatja az ügyvéd az aláírót. Az így készített videofelvétel az okirattal együtt tárolásra kerül. A videofelvétel elkészítése során az ügyfélnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy az aláírását a sajátjának ismeri el és az okiratban foglaltakat megértette és az ő akaratát fejezi ki. Az ügyvéd és ügyfél közösen ellenőrzi a szóban forgó okirat tartalmát. A felvételt elektronikus aláírással látjuk el és így kerül megőrzésre az ellenjegyzet dokumentummal együtt.

Fontos tisztázni, hogy a távelőttemezésre mind belföldön, mind külföldön, mind papír alapú és mind elektronikus okirat során lehetőség van, az ügyvédi megbízási szerződés során is (ekkor az ügyvédnek azt el kell fogadnia). Egyetlen feltétel, a fent ismertetett azonosítás sikeres elvégzése (amely történhet elektronikusan is).

A videohívások lebonyolításához az ügyvédi kamara útmutatása alapján a Skype, Skype for Business, a Microsoft Teams, a bluejeans.com, a Google Hangouts Meet, a LogMeIn szolgáltató GoToMeeting szolgáltatása valamint a Cisco alkalmazás használható. (ld. 1/2019. (VII.31.) MÜK határozat)

Látható tehát, hogy a magyar jogi szabályozás széleskörű lehetőséget nyújt az elektronikus ellenjegyzésre, előfordulhat, hogy ügyfél és ügyvéd egy-egy jogügyelt kapcsán soha nem is találkoznak személyesen, mégis tökéletesen érvényes és szabályos ellenjegyzett okirat készül.

Kis Krisztián

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eljárásjogi intézkedések

2020.04.25.

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eljárásjogi intézkedések, gyakorlati tapasztalatok

A koronavírus járványra tekintettel 2020. március 14. napján hatályba lépett az 5/2020. (III. 14.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.

A kormányrendelet kihirdetését követően a legtöbb magyar hatóság, szerv, és intézmény megpróbált adaptálódni a rendkívüli helyzethez, és napi ügyviteli gyakorlatában az elektronikus kapcsolattartás került előtérbe a Felek személyes, fizikai megjelenése nélkül

Az elmúlt egy hónap tapasztalata az, hogy azon hatóságok, intézmények, szervek (pl. Cégbíróság, NAV, végrehajtók) amelyeknél már működött az elektronikus kapcsolattartás, a korábbiakhoz képest bár hosszabb határidőkkel, de változatlan eljárásrenddel, zavartalan feltételekkel dolgoznak.

Azon hatóságok, amelyek eddig sem voltak felkészülve az elektronikus kapcsolattartásra, például az ingatlan-nyilvántartási hatóság, a járvány idejére kialakítottak saját átmeneti eljárásrendet a személyes ügyfélfogadás teljes szünetelése mellett. Sajnos az elmúlt hónap tapasztalatai alapján ezen hatóságok előtt az eljárás jóval időigényesebb és körülményesebb az eddigiekhez képest.

A veszélyhelyzet alatti bírósági működési rend szabályai „A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről” szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet fontos előírása alapján az alábbiak szerint változtak; 2020. március 31. napjáig ideiglenes ítélkezési szünet volt hatályban.

Jelenleg a legnagyobb nóvum, hogy a tárgyalási szakban az érdemi tárgyalást, illetve a még a régi polgári perrendtartás alá tartozó ügyekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. A bíróságok tartanak ugyan tárgyalásokat, azonban a felek személyes, fizikai megjelenése nélkül, videókonferenciaként. Amennyiben technikailag a fél ennek zavartalan lebonyolítását nem tudja vállalni, úgy írásban, elektronikus úton kerül rögzítésre nyilatkozata. A bíróságok az ítéletet tárgyaláson kívül hozzák meg.

A közjegyzői eljárások egy része eddig is elektronikusan működött, erre tekintettel  fizetési meghagyásos eljárások indítására változatlanul van lehetőség a közjegyzőknél. A hagyatéki eljárásokban a veszélyhelyzet ideje alatt viszont tárgyalást nem lehet kitűzni. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el, ha pedig enélkül is el tud járni, akkor írásban érintkezik a felekkel és így hozza meg a hagyatékátadó végzést.

Jelentős fejlemény a gyakorló ügyvédek körében a Magyar Ügyvédi Kamara iránymutatása szerinti távazonosítás és távellenjegyzés gyakorlati alkalmazásának megnövekedett jelentősége. A távazonosítás és távellenjegyzés intézménye lehetőséget teremt arra, hogy megfelelő eljárási garanciák betartásával a távollévők közötti ügyleteket személyes interakció nélkül konkludáljuk.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó, akár a Pmt. hatálya alá nem tartozó ügyekben van lehetőség távazonosításra, függetlenül attól, hogy az eljáró ügyvéd találkozott-e előzetesen az ügyféllel vagy sem.

A 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Pmt. szabályzat) 5.1-5.3. pontja alapján az azonosításra előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is sor kerülhet. A Pmt. hatálya alá tartozó esetekben a távazonosításra tehát a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus hírközlési eszköz útján kerülhet sor, azonban célszerű az okiratbiztonság érdekében ezeket a szabályokat alkalmazni a Pmt. hatálya alá nem tartozó azonosítások esetén is. Gyakorlatilag az ügyvéd egy videokonferencia során a személyes okmányok bemutatása mellett jogosult az ügyfelet személyes találkozás nélkül azonosítani.

A Távelőttemezés (videotelefon útján történ aláírás) intézménye lehetőséget ad arra, hogy ha a fél azonosítását az ügyvéd már korábban akár az adott, akár más korábbi ügyben, akár személyesen, akár távazonosítás útján maga elvégezte, akkor jogosult az okiratot ellenjegyezni akkor is, ha az okirat aláírása, illetve az aláírás sajátként történő elismerése fizikailag nem az ügyvéd vagy a helyettesítésére jogosult jelenlétében, hanem videotelefon útján történt.

Ez a lehetőség akkor is nyitva áll, ha a fél a papíralapú okiratot belföldön vagy külföldön írja alá, illetve ha a fél az ügyvédnek szóló meghatalmazást ír alá, feltéve, hogy azt az ügyvéd ellenjegyzi. A videotelefonon alapuló ellenjegyzés során minden esetben az okirat tartalmát a féllel közösen különös figyelemmel célszerű egyeztetni.

A távazonosítás és távelőttemezés intézményének alkalmazása nagyon praktikus különösen cégeljárások, illetve ingatlan ügyletek során.

Dr. Boda Rózsa

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés (EAPO) alkalmazása

2020.04.21.

Igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben:

Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés transznacionális alkalmazhatósága

Irodánk számos alkalommal kapott megkeresést olyan ügyben, amelyben európai uniós külföldi hitelező magyarországi adóssal szemben kíván követelést érvényesíteni, vagy a harmadik tagállambeli adós bankszámláját Magyarországon kezelik. Mivel a követelés érvényesítése során kritikus szerepet játszhat a biztosítási intézkedések gyors, hatékony foganatosítása, Irodánk ennek érvényesítésére az alábbi bemutatásra kerülő gyakorlatot alakította ki;

Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/ EU számú Rendeletével az európai igazságügyi együttműködés új és alternatív rendszerét dolgozta ki, amely nagyon hasznos a polgári és kereskedelmi ügyekben. Az uniós szervek által azonosított rendszer bevezeti a bankszámlák lefoglalásának európai rendjét, az úgynevezett “ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést” (az angol szaknyelvi megnevezésnek megfelelően a továbbiakban úgy is, mint "EAPO".)

Ez az új európai eljárás támogatja az eddig létező eljárásokat az egyes nemzeti rendszerekben, amelyekkel a hitelezők megkezdhetik tartozásaik behajtását más EU-országokban. Ami a rendelet alkalmazási körét illeti, polgári és kereskedelmi ügyekben pénzbeli követelések behajtására is lehetőség van határokon átnyúló ügyekben, az érintett igazságügyi hatóság (pl. bíróság, kereskedelmi kamara, közigazgatási hatóság, stb.)  jellegétől függetlenül.

Ez az eljárás a határokon átnyúló, és alábbi esetekben alkalmazható;

1) a hitelező lakóhelye nem abban a tagállamban található, amelyben a lefoglalni kívánt bankszámlát vezetik;
2) az ideiglenes számlazárolás elrendelése iránti kérelemmel foglalkozó igazságügyi hatóság nem azon tagállamban van, amely a lefoglalni kívánt bankszámla foganatosítása iránt elj fog járni.

2017. január 18. napján lépett hatályba “A Bizottság (EU) 2016/1823 végrehajtási rendelete (2016.október 10.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról”, azonban fontos megjegyezni, hogy ez a rendelet az Egyesült Királyságban és Dániában nem alkalmazható.

A végrehajtási rendelet első elemzéséből kitűnik, hogy a kérdéses eljárást leginkább a soronkívüliség jellemzi, amellyel az igazságügyi hatóság megvizsgálja a hitelező kérelmét.

Az igazságügyi hatóság a kérelmet elbírálja legkésőbb:

1. 5 munkanapon belül a kérelem benyújtásától abban az esetben, ha a hitelezőnek már van bírósági vagy hatósági határozata, illetve közokirata, amely az adóst kötelezi a hitelező igényének megfizetésére;

2. a kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül abban az esetben, ha a hitelezőnek még nincs bírósági vagy hatósági határozata, illetve közokirata, amely az adóst kötelezi a hitelező igényének megfizetésére;

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hitelező nem nyújthat be egyszerre több párhuzamos EAPO kérelmet ugyanazon adós vonatkozásában a különféle igazságügyi hatóságoknál.

A hitelező és az adós érdekeinek egyensúlyba vétele érdekében A 655/2014. Sz. Rendelet kifejezetten előírja, hogy abban az esetben, ha a hitelező még nem kapott bírósági határozatot, vagy közokiratot, az EAPO kiadása előtt az igazságügyi hatóság megköveteli a hitelezőtől, hogy elegendő összegű garanciát nyújtson a hitelező károkozása esetén az adós által elszenvedett kár megtérítésének biztosítása érdekében  és megakadályozza ezzel a visszaélésszerű eljárást.

Egy másik elem, amely erősen jellemzi az eljárást, az úgynevezett “meglepetés ereje” az adósra nézve: az adóst nem tájékoztatják a zárolás elrendelése iránti kérelemről, és a végzés kiadása előtt sem kerül meghallgatásra.

A végzés kibocsátására az anyagi jog alapján eljáró tagállam igazságügyi hatósága az illetékes, az alkalmazandó joghatósági szabályoknak megfelelően. Abban az esetben, ha a hitelező bírósági határozat, bírósági ügylet vagy nyilvános jogi aktus alapján jár el, annak a tagállamnak az igazságügyi hatóságai, amelyekben a bírósági határozatot kiadták vagy meghozták, hatáskörrel rendelkeznek az EAPO kibocsátására.  Abban az esetben, ha az EAPO kibocsátása iránti kérelmet az érdemi eljárás megkezdése előtt nyújtották be, a hitelezőnek legkésőbb a ideigelenes számlazárolási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vagy legkésőbb a végzés kibocsátásától számított 14 napon belül be kell nyújtania a jogérvényesítésre vonatkozó eljárás kezdő iratát, amennyiben ez korábban nem történt meg.

Ha a hitelező nem bizonyítja, hogy az érdemi eljárás a fent említett időtartamon belül megindult, a végzés hatályát veszti és az abban folglalt jogkövetkezmények nem állnak be, ekkor a Felek, és így az adós is tájékoztatást kapnak a folyamatban volt eljárásról.  

Az EAPO kibocsátásának kérdésében az a feltételezés, hogy a hitelező bizonyítja ezen intézkedés sürgős szükségességének fennállását. Ebből a célból bizonyítékokra van szükség annak a kockázatnak a fennállására vonatkozóan is, hogy a számlazárolás hiányában a igényelt követelés későbbi kikényszerítése veszélybe kerül vagy jelentősen megnehezül. A hitelező a határokon átnyúló követelés behajtásának egyszerűsítése céljából is igénybe veheti az  EAPO-t, még akkor is, ha eredetileg nem rendelkezik információkkal adósának bankszámláiról.

Az eljárás lényege az, hogy az egyik tagállamban kibocsátott ideiglenes számlazárolást elrendelő végzés a másik tagállamban mindenféle további jogcselekmény nélkül végrehajtható.

Az intézkedés végrehajtását illetően az EAPO-t haladéktalanul el kell küldeni az adós bankszámláját vezető banknak, hogy az zárolhassa a megadott összeget, vagy ha a nemzeti törvény előírja, a lefoglalt összeget átutalja az eljárás céljára használt számla.

A végzés végrehajtását követő harmadik munkanapon belül a bank vagy a megbízás végrehajtásáért felelős egyéb szervezet a végrehajtás helye szerinti tagállamban kiállítja a zárolási végzés végrehajtásáról szóló nyilatkozatot, az összegek pontos feltüntetésével. Ebben a szakaszban az adós először értesül a zárolásról a végzés közlésével. Ezen a ponton az adós gyakorolhatja védelemhez való jogát, kérve az EAPO visszavonását vagy módosítását, vagy a végrehajtás korlátozását vagy megszüntetését.

Egy konkrét ügyben a holland jog szerint jogerős és végrehajtható hitelezői követelés alapján az illetékes holland bíróság járt el az EAPO kibocsátása iránt. Az ügyben a hitelező holland magánszemély volt, az adós német gazdasági társaság, amely Magyarországon rendekezett bankszámla számmal. A kibocsátott EAPO alapján a Magyarországon az adós bankszámláját kezelő bank székhelye alapozta meg a Budai Központi Kerültei Bíróság illetékességét, mivel a német társaságnak Magyarországgal más kapcsolódási pontja nem volt. A BKKV továbbította a végzést mindenféle további elismerési eljárás nélkül a Magyar Bírósági Végrehajói Kar felé, aki automatikusan intézkedett egy végrehajtó kijelölése iránt.

Napjainkban különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, hatalmas veszteségek keletkezhetnek a határokon átnyúló jellegű követelések behajtására szolgáló eljárások kevéssé hatékony, nehézkes és lassú működése miatt. Ebben az összefüggésben tehát az EAPO a várt és szükséges eszköz a közösségi környezetben; egy olyan eljárás, amely alternatív modellként szolgál a hitelező rendelkezésére, követelésének egyszerű és hatékony védelme érdekében.

Dr. Boda Rózsa – Dr. Halmos Bálint Ügyvédi Iroda

Olaszország: igazsászolgáltatási rendszer a koronavírus járvány idején

2020.03.31.

A súlyos olaszországi járványhelyzet jelentős többletterheket ró a helyi közjegyzőkre és ügyvédekre. Az olasz ügyvédek és közjegyzők általában középkorúak vagy idősebbek, s a számítások alapján a közülük a koronavírust elkapók körében a halálozási arány hétszázalékos – mondták lapunknak Halmos Bálint és Gianmarco Dalla Costa ügyvédek.

Bár korábban az ügyvédek és a közjegyzők kénytelenek voltak felfüggeszteni munkájukat, a tegnap megjelent részletszabályok jelentős könnyebbséget hoztak e téren, ugyanis a szükséges tevékenységeket tartalmazó lista az ügyvédeket is dolgozni engedi – fogalmazott Halmos Bálint. A még korábban hozott Cura Italia (Gyógyítsuk meg Olaszországot!) rendelet szerint bírósági tárgyalást csakis április 15-e utáni időpontra lehet kitűzni, addig ítélkezési szünet van, és az eljárási határidőket is felfüggesztették. Ez alól kizárólag a kifejezetten sürgős esetek képeznek kivételt, mint a büntetőügyekben letartóztatás elrendelése és a kiskorúakat érintő, halaszthatatlan intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalások, ám ezek is zártak – mondta a szakember. Halmos aláhúzta, hogy ami a gazdasági intézkedéseket illeti, a járulékbefizetési moratórium 2020. szeptember végéig az ügyvédek társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékaira is kiterjed. Több észak-olaszországi bíróságon – Udine, Torino – már bevezették az infravörös hőmérő alkalmazását. Az Észak-Olaszországban a gazdasági témákkal foglalkozó ügyvédi és közjegyzői kar viszonylag fejlett műszaki eszközökkel rendelkezik, és akár home office-ban is képes dolgozni, ám a déli területen természetesen más a helyzet – mondta lapunknak Halmos Bálint. Hozzátette, ha egyszer visszazökken az élet a normális kerékvágásba, akkor a sajnálatos tömeges halálozások miatt nagyon sok munka vár majd az ügyvédekre és közjegyzőkre.

Az eredeti cikk itt érhető el.

Adókedvezmények film támogatás 2018

2018.02.06.

Adókedvezmények film támogatás 2018

A magyarországi filmes adókedvezmény rendszerét az Európai Bizottság többször felülvizsgálta és jóváhagyta, a jelenlegi rendszer legalább 2019. december 31-ig marad hatályban.
A támogatási rendszer forrásait a Mozgóképről szóló 2004. II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 7.§ alapján közvetlen és közvetett állami támogatások alkotják.
Az Mktv. 2. § (10) bekezdése alapján a közvetett állami támogatás, a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek.
A megfelelő pénzügyi háttér megteremtése érdekében a Magyarországon filmet gyártó vállalkozások egy 25%-os automatikus közvetett állami támogatást élveznek.
A filmgyártó társaságok a 25%-os támogatás összegét vagy közvetlenül az adójukat erre a célra fordító társaságoktól, vagy pedig a Magyar Nemzeti Filmalap („Filmalap”) letéti számlájáról igényelhetik.
A filmprodukciók a magyarországi forgatással kapcsolatban akár belföldön, akár külföldön felmerülő közvetlen filmgyártási költség 25%-ának megfelelő mértékű támogatást vehetnek igénybe, amennyiben a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül.
Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a Nemzeti Filmiroda („Filmiroda”) a filmgyártó vállalkozást és a filmalkotást a gyártás megkezdését megelőzően nyilvántartásba vegye.
A javadalmazási költségek 100%-a számolható el azon filmprodukciók esetében, amelyek a támogatási jogosultság iránti kérelmet 2016. december 31-éig benyújtották a Nemzeti Filmirodához. A 2017-ben benyújtott kérelmek esetében a javadalmazási költségek 50%-a számolható el belföldi költésként. A külföldi színészek és stábtagok magyar adózás alá való bevonása akár 31,25%-os, a 2017-ben regisztrált filmek esetében 15,625%-os előnyt is jelenthet a filmprodukció számára, mivel a magyarországi adóköteles javadalmazás nem csak a 25%-os adókedvezmény alapját képezi, de megnöveli az elszámolható 20%-os külföldi költés bázisát is.
A letéti számla 2012. óta üzemel, és egy 2,5%-os adminisztrációs díj felszámítását követően lehívható róla a Filmiroda által lefolytatott költségellenőrzési eljárás eredményeként jóváhagyott támogatási összeg. A letéti számláról történő lehívások érkezési sorrendben érvényesülnek, 2017-ben a filmprodukciók rendelkezésére álló keretösszeg 33 milliárd Ft.

Támogatók kedvezménye

A filmgyártás közvetett támogatásának forrása a magyar társasági adóalanyok által filmcélra felajánlott támogatás. A szponzorok a gyakorlatban leginkább a Magyar Nemzeti Filmalap által vezetett letéti számlára történő befizetésen/adófelajánláson keresztül közvetetten támogatják a filmalkotásokat, de természetesen támogathatják az egyes produkciókat közvetlenül is. A támogatók a támogatás/adófelajánlás összege után a támogatás formájától függően vagy társasági adókedvezményt, vagy társasági adó jóváírást vehetnek igénybe.

Dr. Lorenzo Amato - Dr. Rozsa Boda - Dr. Balint Halmos

2018. január 1-jén hatályba lép az új polgári perrendtartás

2017.11.09.

2018. január 1-jén hatályba lép az új polgári perrendtartás.

2018. január 1-jén hatályba lép az új polgári perrendtartás, mely alapjaiban reformálja meg a polgári perek szabályait Magyarországon.

A jelenlegi polgári perrendtartás (Pp.), az 1952. évi III. törvény mára lényegében a legrégebben hatályban lévő magyar jogszabállyá vált. A 2016. évi CXXX. törvény, amelyet a 2018. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni, főbb szabályozási céljai között a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtését, a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírását, a csoportper hazai szabályainak megalkotását és az ésszerű elektronizáció szerepének erősítését találhatjuk.

Hetvenhárom törvény változik a jövő januárban életbe lépő új polgári perrendtartási törvény nyomán, ezért ahhoz, hogy megfelelően felkészülhessen ezekre a változásokra, érdemes idejében autentikus tájékoztatást kapni ügyvédjétől.

Dr. Rozsa Boda – Dr. Bálint Halmos

Módosultak a székhelyszolgáltatás szabályai

2017.11.09.

Módosultak a székhelyszolgáltatás szabályai.

A 2017. július 1-jétől hatályos 7/2017. igazságügyi miniszteri rendelet jelentősen szigorította a székhelyszolgáltatás feltételeit.

Eszerint székhelyszolgáltatás a továbbiakban csak olyan ingatlanban nyújtható, amely a szolgáltató kizárólagos tulajdonát képezi, vagy, amelyen a szolgáltatónak használati joga van az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezve.

Újdonság immár az is, hogy a cégtáblát közterületről is jól látható módon kell kihelyezni.

A rendelet számos ponton megköti a felek szerződéses szabadságát, így például a székhelyszolgáltatásról szóló szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják. Könnyítés azonban, hogy a rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek 2018. június 30-áig kötelesek csak módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni.

Azoknak a személyeknek, akik 2016. december 31-éig székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és azóta nem következett be változás a jogviszonyt illetően, legkésőbb 2017. szeptember 29-éig kötelező a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, a jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját a NAV felé bejelenteni.

Dr. Rozsa Boda – Dr. Balint Halmos

Bevezetés az új “Cégkapu”-ba

2017.09.05.

Mi a Cégkapu?

A gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 1-jétől kötelező a Cégkapu használata.
A gazdálkodó cégek hivatalos ügyintézését, az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartását, mindennapi kommunikációját innentől elektronikus úton, a Cégkapun keresztül kell majd bonyolítsák. A Cégkapu az elektronikus kapcsolattartást hivatott életre kelteni a Hatóságok, és a gazdasági társaságok között, lecsökkentve, illetve a későbbiekben kiváltva a papír alapú kapcsolattartást és hivatalos iratok postai kézbesítést.

Hogyan történik a Cégkapu regisztráció?

A Cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél az erre felhatalmazott természetes személy (Cégkapu megbízott) vagy az általa regisztrált, a gazdálkodó szervezet által megbízott további felhasználók jogosultak, azonban a gazdálkodó szervezetek csak egy Cégkapuval rendelkezhetnek.
A gazdálkodó szervezet regisztrációját online módon lehet kezdeményezni.
A Cégkapu online, teljesen automatikus regisztrációját csak a cégnyilvántartásban szereplő cég esetén lehet alkalmazni. Az online-regisztráció további előfeltétele, hogy maga a cégképviselő saját nevében végezze el a regisztrációt.
Mind a regisztrációt végző személy, mind a cégkapu-megbízott számára előfeltétel, hogy állam által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás útján (Ügyfélkapu, Részleges kódú telefonos azonosítás, Elektronikus személyazonosító igazolvány) azonosítsa magát.

Meddig kell eleget tenni a kötelezettségnek?

A NISZ Zrt. Cégkapu szolgáltatása 2017. december 1-én indul. Bár a bejelentkezési határidő 2017. augusztus 30-a, 2017. december 31-éig hátrányos jogkövetkezmények nélkül teljesíthető a regisztrációs kötelezettség.

Dr. Rózsa Boda - Dr. Lorenzo Amato - Dr. Halmos Bálint Ügyvédi Iroda